Csak tánc, és semmi más!!/BEFEJEZETT/

Végre saját birodalom

Nagy nehezen feldöcögtem a harmadik emeletre,és bekopogtam az ajtón.Nem szóltam apunak hogy jövök haza,azt se tudja hogy már itthon vagyok teljesen meglepetés lesz neki.
Vártam pár másodpercet azalatt hallottam hogy apa kiabált hogy "pillanat" ezen mosolyognom kellet.
Aztán nagy meglepődésemre egy idegen nő nyitott ajtót.Szőke haj nagy mell és nagy picsa.Plasztika mindenhol a hajáról nem is beszélve.
-Ohm..Hello.Segíthetek valamiben?-kérdezte.Lesokkolódva álltam az ajtóban az egyre jobban fájó oldalammal és szemrehányóan néztem végig a hiányos öltözetén.
-Mondjuk ha elálna az útból az nagyon sokat segítene.-mondtam  minden bunkóságomat beleadva.Azért magáztam mert sokkal idősebb volt nálam.Ez olyan illemhely vagy mi a szar úgy hogy.Illedelmesen voltam bunkó.
-Mégis ki akarsz te itt le...-
-Elizabeth?Hát haza értél.???-jött apám a szobából miközben én még mindig a küszöbön álltam.
-Igen és képzeld meglepetést akartam de te nagyobbat okoztál...-
-Drágám honnan ismered ezt a lányt?-
-Drágám??Mi van??-akadtam ki teljesen.
-Maga mégis ki a fészkes fene?Mi a lószart keres itt ilyen ruhában???Márga egyáltalán ruha ez....-mondtam lesajnálón és mégis sokkolva.
-Szivem...Bemutatom neked Grétát...Ő az én...-
-Párja... Holland Gréta vagyok...-nyújtotta felém a kezét amit nem fogadtam el csak tovább bambultam értetlenül hol az egyiket hol a másikat.
-Aha..Kit érdekel?Bemenetek végre a saját házamba vagy torlaszolja még az utat a nagy kufferével?-ez mélyre ütött mert mind a ketten megszeppenve apa egy kicsit csalódáottan és dühösen a nő meg nem is tudom milyen fejjel nézett rám.
-Mars a szobádba..-mondta apa arra mutatva.
-Azon lennék de...-mutattam a nőre az ajtóban akinek még most sem esett le a tantusz.
-Gyere innen Gréta.-szolt apa majd behúzta a nőt a saját szobájába.Ejkor szabaddá vált az út és minden színészi vénámat beleadva játszottam el hogy nem fáj semmim mikor felemeltem a táskám.Beléptem a szobámba és bevágtam magam mögött az ajtót.
Annyira nem erre számítottam.Azt hittem hogy majd leülünk a kanapéra és elmesélem milyen volt a kirandulas de nem.Kurvára nem.Apámnak új nője van akit mondjuk egyszer sem említett a telefonban.Elővettem a telefonom és tarcsáztam az egyetlen számot aki tudhat valamit erről.A bátyám Alex.
Benyomtam a hívást és pár kicsorvetes után fel is vette.
-Szasz..Lökjed...-elösször nem.nagyon értettem.Aztán..
-Alex..Te részeg vagy?-
-Neeee én....?-csuklott egyet.
-Hol vagy?-
-Hol nem?-nevetett
-Van veled valaki?-
-Asszem..Hé Máté...-kiabálta.
-OKÉS itt van velem...Minkene?-
-Mondjuk a józan bátyám...Az most jól jönne.Add oda neki a telefont-
-Máté halyggá keresnek...-kis zörgés csattogás után beleszólt.
-Igen?-
-Máté?Mégis hol a francban van a bátyám???-
-Ne aggódj érte itt van nálam...-
-Szuper...Akkor odamegyek érte.. -
-Rendben várlak...-azzal kinyomtam a telefont.Felvettem egy melegebb pulcsit.Aztán kopogást hallottam.Nem akartam válaszolni ezért csendben vártam hogy apa benyisson.
-Hello kis szépségem..-
-Eltévesztette a házszámot,apám szobája a másik oldalon van..-mondtam a nőnek...
-Hozzád jöttem.Apád fürdik...-mondta sejtelmesen
-Szólok hogy nagyon nem szeretem magát és nem fogom elfogadni a kapcsolatát apámmal.Sőt...Ha együtt marad vele akkor készüljön fel hogy pokollá fogom tenni az életét.-közben felálltam és közelebb mentem hozzá idegesen artikulálva a kezemmel.Hirtelen elkapta a csuklómat és  erősen megszorongatta.
-Ezt nem rontod el nekem.Ha bármit mondasz apádnak akkor én is mondani fogok valamit.Méghozzá a kis titkodat....-itt csavart egyet a csuklómon és feljajdultam a fájdalomtól eltorzult arccommal,de erősnek akartam látszani ezért nem hagytam kicsordulni azt az pár könnycseppet.
-Tudom..Hogy tudod..Miről beszélek...nem sokáig fogod rejtve tartani....-mondta és minden egyes szónál rántott egyet a kezemen.A fájdalom már több volt puszta érzésnél.-Szóval de...Fogod hagyni hogy apáddal együtt legyunk mert ha nem akkor elmondom hogy te miattad mentek szét és valólyában semmi nem történt amire okuk lett volna szakítani.Elmondom hogy minden A.Te.Hibád.-ekkor az összes fájdalmat összegyűjtöttem ami bennem volt és kicsavartam a kezem a szorításából és elloktem egy kicsit.Hatratantorodott és neki ment az ajtómnak.Beidegesedett,és megindult felém,de mivel tanultam önvédelmi gyakorlatokat elhajoltam előle és kiszaladtam a szobából megfogták a deszkámat a cipőmet a telefonomat és kirohantam a lakásból.Nem érdekelt semmi.Mikor leértem és meggyőződtem róla hogy nem követ felvettem a cipőm és a deszkára állva elindultam jó messzire innen.