Csak tánc, és semmi más!!/BEFEJEZETT/

Utolsó nap...

Másnap reggel elég fájdalmasan keltem.Átakartam fordulni a másik oldalamra,de inkább meggondoltam magam..Kinyitottam a szememet,és a beszűrődő fényben felhúztam a pizsamám alját.Ha lehet akkor még csúnyább volt mint az elött.Kivánszorogtam a kanapéra és elkezdtem gondolkozni hogy mivel tudnám enyhíteni a fájdalmat.Mert konkrétan leültem és random elkezdett lüktetni.Felszisszenve nyúltam az oldalamhoz és indultam meg a konyhába egy kis aspiryn vagy valami hasonló reményében.Átkutattam az összes szekrényt de semmi.A fürdő felé indultam,és az ottani kis szekrényben találtam benuront.Az volt ráírva hogy fájdalom csillapító is egyben,de azt nem írta hogy milyen fájdalomé.Mindegy gyorsan kikaptam a dobozt és vagy 3-at kivettem belőle.Vissza mentem a konyhába egy pohár hidegvízért.Kibontottam az egyik kis kapszulát és egy korty víz kíséretében lenyeltem.Vártam Kb 10 percig aztán még 10-ig, de nem hatott semmit.Már kezdett méginkább fájni az oldalam ezért bevettem a másik kettőt is,de akkor még nem tudtam hogy ez nem volt jó ötlet.Kicsit elálmosodtam úgy hogy vissza feküdtem aludni.

                    _ Adam szemszöge_

Éppen azon gondolkodtam hogy mivel nevettethetném ma még Elizabethet,amikor beléptem a hotelükbe.Olivér és a többiek mind nyugodtan cseverésztek egyedül Jázmint, Eli legjobb barátnőjét nem láttam.
-Hé srácok..Megjöttem...-köszöntem
-Csá haver...Eli még alszik...-szóltak
-Korán jöttél tesó kérsz valamit inni vagy kaját?-invitáltak be a reggeli rutinukba.
-Áh...Nem köszi,inkább felébresztem Elit.-mondtam
Meg indultam a szobája felé az ismerős folyosón.Halkan benyitottam a szobába,és bekukkantottam nehogy rányissak miközben éppen öltözik vagy valami.Bár az utolsó jelenetet nem fogom elfelejteni.Annyira szexi volt a fekete francia bugyiban meg abban a csipkés melltartóban...Még jó hogy nem tudja hogy fent voltam.Na mindegy szóval mikor láttam hogy az ágyban fekszik bementem hozzá és becsuktam magam mögött az ajtót.Leültem mellé és néztem a gyönyörű arcát.Aztán eszembe jutott az oldala.Lehúztam róla a takarót és megnéztem a patkó alakú sebet.Nem volt szebb sőt még sötétebb lett mint volt.Felpillantottam az arcára és hirtelen annyira megsajnáltam.Nagyon szeretem őt.Nem is tudja mennyire.De minden áron be akarja nekem adni hogy semmit nem érez.Viszont én ezt nem akarom és nem is fogom bevenni neki amikor képes percekig bámulni rám.Tudom mit érez.Szétnéztem a szobában és megpillantottam az asztalán egy kis papírt,közelebb mentem és akkor tűnt fel hogy gyógyszeres papírok.De vagy 3 egymás mellett.Hitetlenkedve néztem szerelmemre aki az ágyban feküdt és nem mozdult.Addig nem volt semmi baja még lélegzett is.De mikor visszapillantottam  rá már kicsit se mozgott. Ode siettem mellé és a hátára fordítottam.Meg akartam győződni róla hogy tényleg nem lélegzik vagy csak paranoiás vagyok ha róla van szó.A szájához hajoltam de nem hallottam semmit.Megnéztem a pulzusát,de nem éreztem semmit.Szó szerint semmit.Halálra rémülten kirontottam az ajtón és elordítottam magam.
-Olivér azonnal hívj segítséget..-kiabáltam
-Viki  megjelent az ajtóban miközben szivmasszást adtam Elinek és szörnyülködve nézte végig a történéseket.
-Jézusom mi történt???-szólt Viktor.
--Ember állj odébb.-mondta és félrelökött hogy megnézze van e pulzusa.Hál istennek volt de még mindig nem nyitotta ki a szemét és borzasztóan aggódtam érte.
-Hé haver itt van Balu. Misit nem akartam ide hívni de Balu is segíthet nem?-kérdezte Oli,de mikor belépett ledermedt.Elizabeth alig láthatóan lélegzett csupán,és nem mozdult meg. Nem érzékelt semmit.
-Balu kérlek segíts...- néztem rá könnyes szemekkel.Nem birnám elviselni ha elmenne.
-Mi történt??-
-Én ....Én azt hiszem...Gyógyszereket vett be...Ott vannak a csomagolások azt asztalán....Mikor bejöttem még lélegzett meg minden de mikor az asztalhoz léptem akkor már nem...Olyan gyorsan történt aztán csináltam neki szivmasszást,és akkor jött vissza a pulzusa....-soroltam a történteket miközben Balu próbált rám is figyelni és Elit is megvizsgálni.
-Hivok egy mentőt..-mondta aztán ,és kilépett a szobából.
-Oké nem fogom hagyni hogy a barátnőmet ilyen ruhában vigyék el úgy hogy most fiúk kifelé mert átöltöztetem..Viki segítenél?-mondta Jázmin és kitessékeltek a szobából.
Leültem a kanapéra és próbáltam megnyugodni több kevesebb sikerrel.
Balu vissza is jött.
-2 perc és itt vannak...Miért van becsukta az ajtó?-
-Mert Jázmin valami normális ruhát akár ráadni..-mondtam
-Ohm okés...-vártunk még pár percet és már hallottuk is a szirénázó. A mentősök valósággal berontottak a házunkba és mikor megmondtuk nekik hol van és ki az akit még kéne vizsgálni pár pillanat alatt a szemünk elől tüntették.Jázmin elment vele a kocsiban én pedig csak könnyes szemekkel néztem a távolodó mentős irányába.Nem tudom miért tette.Mi oka volt tuladagolni magát gyógyszerrel.De komolyan..Bűntudatot támadt.Olyan szintű hogy nem bírtam elviselni.
Berohantam a lakásba.
-Olivér vigyél be a kórházba most....-mondtam
-Hé haver nyugi van mi is oda készülünk két perc és indulunk-az a két perc is örökké valóságnak tartott amíg végre az autóban ülve hajthattunk a kórház felé.Misi azóta se tudja hogy mi mert történt.Szóval majd ki kell találnunk valami mesét.
-Nem hiszem el hogy egyikőtök sem vette észre hogy mi történt. -mondtam az anyósülésen feszengve.
-Nem mivel nem vagyunk 0-24-ben a nyakán....Nem vagyunk te akit le se lehet vakarni.-szólt vissza Viktor.
-Ember ott volt egy házban veled és túladagolta magát felfogod???-kiáltottam egy kicsit hangosabban.
-Elég...Ha  Eli  itt lenne ő se akarná hogy miatta veszekedjünk.Szóval hagyjátok abba....-mondta Viki
-Biztosan nem tudatosan csinálta.Sose lenne képes ilyenre....-szólt Viktor
-Rméljük- mondta Oli egy kézzel a kormányt fogva másikkal meg a homlokát dörzsölve.