Csak tánc, és semmi más!!/BEFEJEZETT/

Ébredés

Szóval meg sem vártam hogy a kocsi megálljon máris nyitottam ki az ajtót és léptem ki rajta.Nem bírtam tovább.Berontottam a kórház ajtaján..
-Elnézést nem régen hozták be egy lányt túladagolással.Merre találom??-kérseztem a nővértől
-Szervusz kedvesem a lányka a hozzátartozód?-
-Nem...Vagyis De....Vagy hát még nem de tudja mit most ez nem fontos csak azt mondja hogy hova vitték...-förmedtem rá.
-Jólvan nem kell így magára vennie...A leányt a 210-be vitték.-
-És az hol van?-
-2.emelet balra azt hiszem a ....12.-
-Most csak azt hiszi vagy tudja is?-
-Igen biztosan oda vitték..-
-Köszönöm...-mondtam és rohantam a megbeszélt helyre.Nem volt időm a lifttel várni ezért inkább a lépcsőn sprinteltem fel.Arra felé mentem amit mondott.Kerestem a szobát.9.10.11.12.
Meg is van.Lassítottam a lépteimen és próbáltam megzabolázni a lélegzetvételemet.Mikor közelebb értem benéztem az ablakon.Az orvosok és nővérek kitakarták a személyt aki az ágyban feküdt,ezért nem tudtam biztosra hogy ő van ott.Vártam pár percet mi alatt a többiek is megérkeztek.Az egyik orvos kijött és egy halom papírt rakott az ajtó melletti átlátszó tartóba.
-Jónapot...Ohm..Lehet már tudni valamit?-kerdeztem
-Jónapot...Ön esetleg egy hozzátartozó?-
-Hát vehetjük annak is..-
-Elnézést mi a barátai vagyunk...-szólt Viki.
-Áh értem.Elég annyit tudniuk hogy lánynak nincs komoly baja.Egyszerűen csak egy kis allergiás reakciót váltott ki a gyógyszer amit bevett.Nem volt tisztában vele és tudta nélkül vette be.Semmi baj már kimostuk a gyomrát.Adni kell neki pár órát addig megfigyeljük hogy van e valami tünete még.Ha nincs akkor hazavihetik.-fejezte be
-Köszönjük szépen...Esetleg?-
-Igen belehet menni hozzá..-mosolygott kedvesen.Meg sem vártam hogy elköszönjön vagy valami rögtön berontottam Elithez.Ott feküdt és olyan kiszolgáltatott volt.Annyira sebezhetőnek tűnt.Lassan odaléptem mellé és megszorítottam a kezét.A többiek is bejöttek és csak úgy mint én körbe álltunk a lányt akit mindannyian ugyanannyira szerettünk.En talán egy kicsit jobban is mint a többiek.Aztán rá pár percre Jázmin roppant be a szobába,egy kis csomaggal és egy kávéval.
-Sziaaaaa,mikor érkeztetek?-
-Csak pár perce...-mondtam
-Hoztam neki kaját meg ücsit ha majd felkelt...-
-Ez figyelmes volt....-nézett rá Oli.

              _ Elizabeth szemszöge _

Amikor elaludtam még nem tudtam a különbséget.Hogy milyen érzés úgy aludni hogy közben van olyan időszak  amikor nem dobog a szíved.De te nem is tudsz róla.Olyan szép álmom volt.Annyira gyönyörű volt.A tengerparton voltunk, mindannyian mint barátok.Együtt néztünk a naplementébe.Jázmin és Máté egy gyönyörű kislányt tartottak a kezükben.Adam egyik kezével  fogta az enyémet  másikkal a hasamra  simított ami kicsit domborult.Olivér és  Viki mind annyira nevettek és olyan felejthetetlen pillanatnak tűnt csupán.Mintha....Nem is tudom örökké tartana.Nem akartam felkelni.Latni akartam még egy kicsit azt a pillanatot amikor mind együtt és boldogan ülünk és az emlékeinket  idézgetjük ,meg olyan történeteket amik felejthetetlennek bizonyultak az életünk során.Szerettem volna ott maradni abban az időben.De nem lehetett mert felkeltem.Humyorogva nyitottam ki a szemem de vissza is csuktam mert megijedtem.Mintha kórházat láttam volna.Nagy levegőt vettem és újra nekifutott ám.Tényleg egy kórházban feküdtem.Valaki fogta a kezem éreztem de annyira erőtlen voltam hogy felemelni se tudtam a fejem.Csak megszorítottam azt a kezet ami az enyémen volt.Már amennyire tudtam.De ez is elég volt ahhoz hogy az illető észrevegyen.Adam értelmetlen fejét láttam még elösször.Aztán az rögtön átváltott valami másba.Mosolygott és boldogan nézett rám.
-Annyira megijesztettél...-mondta
-Sajnálom...-suttogtam
-Mond csak miért vették be egyszerre 3 gyógyszert??-kérdezte
-Én...Nekem..Csak nagyon fájt az oldalam,és azt hittem majd ha több lesz akkor jobban segít.-mondtam
-Tudtad hogy allergiás vagy arra amit bevettél?-
-Nem...Miért?Mi történt?-
-Ki mosták a gyomrodat és kijelentették hogy még egy kicsit megvizsgálnak,meg felügyelnek.-
-Értem....-
-Ne csináld ezt velem többet...Kérlek...-
-Nem állt szándékomban....-
-Tudom...-nyomott egy puszit a homlokomra.
-Szólok a többieknek hogy felébredtél.Na meg hívok egy orvost.-szólt majd kisétált az ajtón.
Örültem neki hogy mellettem van.Erőtlenül de felhúztam a felsőt ami rajtam volt.A dolgom eltűnt.Teljes mértékben felszívódott.Lehet....Lehet hogy csak...Egy álom volt?De akkor minek vettem be rá gyógyszert...Biztos voltam benne hogy engem megtaposott egy ló és itt kell lennie a sebemnek.Egy óriási lila patkó alakú foltnak.
-Meg is jöttem...Hogy érzi magát kisasszony?-amennyjreehetett olyan feltűnés mentesen húztam le a felsőmet
-Éhesnek...-feleltem az orvosnak mire a srácok akik időközben beértek a helyiségbe felkuncogtak.
-Nem változott semmit a humorérzéke...Jól sejtem?-
-Azthiszem...-
-Rendben...Nem fáj semmije?-most mondjam azt hogy a nem létező óriási patkóm fáj az oldalmba?
-Nem..Nem fáj semmim...-
-Akkor jó...Azt hiszem már minden rendben van a szervezetével csak allergiás volt a gyógyszerre amit bevett.Jut eszembe...Miért is vette be ha szabad megkérdezném??-mert fájt a nem létező patkóóm de már mondtam
-Jaaah ...Ohm...Csak ..Tetszik tudni migrénem van...És már korán reggel jelentkezett ezért akartam bevenni rá valamit...Csak benuronon kívül más nem volt otthon....-motyogta zavartan.Mi lesz ebből...Hazudni egy orvosnak nem valami szép...Ilyen az élet.
-Értem...De a papírjaiban ez miért nincs feltüntetve?-
-Nem sokszor fordul elő...Ha meg mégis akkor sem valami nagyon fáj és gyorsan elmúlik.-feleltem frappánsan
-Világos..Hozok néhány papírt aztán mehetnek is...-mosolygott el.Alig vártam hogy eltűnjön és számon kérhessem a barátaimat hogy miért kellett hazudnom.
-Mégis mi a jó büdös loszart csináltatok velem?-felhuztam a felsőm és rámutattam a látszólag egészséges jobb oldalamra.
-Szivesen...-feleltem Jázmin-Igy legalább nem kell magyarázkodnod.És nem kerülsz bajba.Max hazudtál.Nem nagy dolog ,egész életünkben ezt csináljuk....-
-Ez azért nem teljesen igaz...Csak félig.De azért kösz....-mondtam
-Tessék itt is vannak.Itt tessék aláírni hogy saját felelősségre elhagyja a kórházat.-nyújtott felém egy papírt és egy tollat.
-Rendben...-mikor minden ilyen hülyeségel végeztünk felöltöztem és kisétáltunk a kocsinkhoz.
-Tessék szállj be...-segítettek
-Köszi de már minden rendben...-mosolyogtam
Mindenki beszállt és vissza is mentünk a hotelbe.