Csak tánc, és semmi más!!/BEFEJEZETT/

Zavartan

Az éjszaka kellős közepén egy padon ülve zokogott egy lány aki teljesen kétségbe volt esve.Nem tudta hogy mit csináljon,nem tudta hogy mivel védje ki az egészet ami történt körülötte.Az apja valószínű hogy utálja amiért így viselkedett azzal a nővel akit szeret,de a nő megfenyegette őt,hogy ha közbe lép akkor elmondja a legnagyobb titkát.És hogy mi volt ez a titok?A lány szóról szóra tudja,emlékszik arra a napra mikor egy buta viccnek indult hazugság óriási fordulatot vett és nem jó irányban.Egy gyönyörű napnak indult.A kicsi Elizabeth odakint játszott a bátyjával aki még csak 8 éves volt.Senkinek nem mondta el mi történt aznap igazából.Es már évek óta öli magát miatta,már nem is tudja hogy mit tett igazából.Az apukájuk szólt hogy menjenek be reggelizni,így is tettek.Beültek és mind együtt ettek mint egy normális család,de hosszú időre ez volt az utolsó ilyen evésük.Délután a férfi talált valamit amit nem szabadott volna.A nő könyörgött neki hogy had magyarázza meg,de a férfi nem hallgatta meg csak az ajtóra mutatott.Kitette a nőt.Azóta nem tudják ,senki nem tudja a kislányom kívül hogy mi volt az amit a férfi talált.Egy csúf hazugság ami egy rossz vicc volt csak rosszul sült el ezzel életeket változtatott meg.És ez a lány én vagyok.Kis Elizabeth Emese.Aki egy végzetes viccel elintézte hogy a szüleik örökre megutaljak egymást.Azota persze enyhült annyira helyzet hogy beszélgetnek meg ilyenek.De most apanak a nője rájött erre.Senki nem tudta ,de mostmár ő tudja.Fenyeget vele.Tehát a padon ülve zokogtam egy idegen fiú vállán felsebzett térdekkel.Az úgy volt hogy deszkával mentem és borzasztóan nagyot estem egyenesen rá erre a srácra.Alaposan megütöttem a fájós oldalam és nyöszörögve feküdtem a földön amíg a fiú fel nem segített.Meglátta hogy könnyes a szemem és az óriási lila foltot a csuklómon, mert hogy ugye a nő megszorongatta ezért már  úgy néztem  ki mint egy szerencsétlen csaj akit éjjel nappal  vernek,és gondolom megsajnált vagy nem tom,de felültünk egy padra és azóta itt sírok a vállán.Nem tudom ki ő azt sem hogy mi a neve semmit.Mégis sikerült megnyugtatnia.Felálltam és egy szó nélkül elsétáltam,nem akartam hogy tudja ki vagyok.Nem mutathattam hogy egy gyenge kis hiszti picsa vagyok.Mert nem szabadott.Sétálva tettem meg az utat Mátéékhoz.Bekopogtam,de nem nyitott senki ajtót,ezért benyitottam és levágtam magam egy kanapéra.
-Jézusom...Elizabeth?-szólitott meg Máté.Bólintottam hogy én vagyok az.Könnyes szemmel ránéztem.
-Hol a bátyám?-csak ennyit kérdeztem
-Bent van a szobámban alszik...Holnapra jól lesz..Mi történt veled?-leült mellém-Alex nem mondott semmit csak piát akart.Nem tudtam mire gondoljak,mi baj történt?-most mondtam volna el neki akkor ott hogy megfenyegették valamivel amit én csináltam mert apámnak az új nője argh......Mindegy
-Én...Én csak..-nem tudtam mit mondjak..-Maradhatok holnapig?-nyögtem ki,de rögtön meg is bántam.
-Áh inkább nem kell majd megyek valahova máshova.-mondtam majd fel is álltam,és csak az ajtóban fordultam vissza-Ne engedd haza a bátyámat...-könyörögtem
-Rendben...-mondta értelmetlen fejét vágva.Mielőtt mondhatott volna bármit is mecsuktam az ajtót.Elővettem a telefonom,és felhívtam. Jázmint. Hangposta. Felhívtam Vikit.Hangposta.Egyedül Annamari vette fel de nála van a pasija akiről amúgy nem is tudtam szóval...Vissza nem akartam menni hogy Olivérnél aludjak,apa tuti ott keresne.Viktornak nincs meg a száma.Maradt Adam.De nála nem akartam olyan öltözékben és úgy megjelenni mint akit az utszelen megerőszakoltak majd megvertek és útjára engedtek.Nem volt más választásom.Mivek nem voltam messze a házától ezért nem hívtam fel.Mikor elindultam gyalog akkor esett le hogy véres a térdem és hogy a hajam teljesen összeállt valamitől és így lógott a szemembe.Nem érdekelt a kinézetem.3perc alatt odaértem és becsöngettem.Adam nyitott ajtót.
-Elizabeth?-ma mindenki a teljes nevemen szólít?Bólintottam.-Jesszus mi történt veled?-szaladt oda hozzám.-Gyere adok valami normálisabb ruhát közben elmeséled hogy mi lett veled.-közölte ellentmondást nem tűrő hangnemben.Könnyes szemmel és véres ruhában léptem be a szobájába.
-Szerintem jobb lenne ha lezuhanyoznál...Itt alszol nálam ugye?-kérdezte engem fürkészve
-Uhum..-odalépett a szekrényéhez és ágy elnyűtt pólót vett ki onnan.Felmutatta nekem és kérdőn nézett rám.Csak bólintottam egyet és
elvettem tőle.
-Ohm..Fehérneműt..Ohm...Azt nem biztos hogy...-kisfius zavara olyan aranyos volt.-Vagy,-tette fel a kezét- várj itt.-mondta és kiviharzott.Nem sokára visszatért egy egész fiókkal a kezében.-Ez anyának a fehérneműs fiokja.Remelem hogy van olyan ami jó rád.-mondta.Ahogy végignéztem rajta az anyukája csak tangát hord.De nem baj.Elvettem egy feketét ami látszólag a méretem volt és fürdőbe indultam.Becsuktam magam után az ajtót.Nem volt lélekjelenlétem,ezért nem éreztem magam zavarban hogy annál a fiúnál fürdök akit úgy szeretek.Levettem a ruháit,majd a földre dobtam őket.Bléptem a zuhany alá és forró vizet megnyitva kezdtem el zuhanyozni.Nem is érdekelt hogy fájt a melegsége,mert belülről nekem jobban fájt valami más.Valami,ami talán fontosabb volt mindennél ami eddig számított.Apámnál.Igen.Ő az az ember akinek mindent köszönhetek.És most csalódott bennem.És még fog egy nagyon nagyot.Mert el kell neki mondanom hogy miattam volt az egész ami anno történt.Csak akkor fogok tudni normálisan élni ha tisztázni ezeket a dolgokat.Mind apámmal mind magammal.De most nagyon összegyűlt minden,mert kb 3hét és kezdődik a felhajtás.10.-es leszek és egy csomó mindennel kell majd foglalkoznom.De nem fog menni ha közben az apámmal való kapcsolatomat próbálom jó útra téríteni.Muszály leszek minél előbb cselekedni.Megmostam a hajamat megtöröltem,felöltöztem,aztán végig mértem magam.A tanga a jó  volt rám,de mivel franciát szoktam hordani ezért először kellemetlen érzésem volt miatta.Megfogtam a ruháimat és kinyitottam az ajtót.Adam sehol nem volt.Befeküdtem az ágyba és magamra húztam a takarót.Olyan kényelmes volt,hűvös és puha.Azonnal elaludtam volna ha nem hallok meg valamit ami érdekesnek ígérkezett.
-Na és a barátnőd?-Nem anya még nem.-Es szereted?-Igen apa mindennél jobban.-Akkor ő az igazii-ujjongott fel sztem Adam anyukája-Fiam..nagyon büszke vagyok rád.-ennyit hallottam utána csukódott egy ajtó és belépett Adam.-Alszol már?-Hm~Hm...-dünnyögtem. Besüppedt mellettem az ágy.Maga felé fordított.-Mesélj...-nézett mélyen a szemembe.
Nagy levegőt vettem és elkezdtem mondani.Csak mondtam és mondtam.Adam végig hallgatott nem szólt közbe.A végére már úgy néztünk ki hogy ő velem szemben ült jobb kezére támaszkodva.Mig én felhúzott lábbal és az ágy hátának támaszkodva töröltem a szemem már vagy hatvanagyjára.
-Minden rendben lesz...Ez csak átmeneti állapot.-mosolygott.-Na gyere ide.Ezzel magához húzott,és elkezdte a házakat simogatni.-Nyugidj meg.-akkor ott ez többet ért mindennél.Igazabol csak akkor tűnt fel hogy Adam félmeztelen van.Átöleltem és a fejem a melkhasának döntöttem.Nem érdekelt semmi,és a gondolataim sem pörögtek már úgy.Csak hallgattam a szívének a ritmusát és lenyugottam.Később azt vettem észre hogy a keze elkezdett lentebb csúszni.Elaludt.Felemeltem aa fejem és mosolyogva nyugtázták hogy tényleg elaludt ülő helyzetben.Ilyetvis csók ő tud.Nagy nehezen feltornáztam,na jó bevallom mikor hatradolt az ágyra felébredt és saját maga mászott az ágyba.Én is oda feküdtem, az egyik lábamat felhúzták a másikat meg kinyújtottam és átkaroltam a párnámat hason fekve.Éreztem hogy Adam felhúzta a pólómat,vagyis az övét,és az akkor már gyér Holdfény én megnézi a patkó már ami a zuhanyzás során láthatóvá vált.Nem szólt semmit csak közelebb bújt és átkarolt.