A szerdának is vége lett.Le huppantam az ágyamba átkaroltam a párnámat a fejem alatt és máris elaludtam.Másnap reggel a telefonomra ébredtem.Fülemhez tartva beleszóltam.-Igen?!- El!!Gyere gyorsan a suli előtt benegyünk az Angelbe..-Oke...De minek?- Csak gyere iparkodj!!-Jo megyek ...szia-majd megszakadt a vonal.Oke.Minek menjek én az Angelbe egy csütörtök reggel 6:14-kor?Nem értem,de hát oké.Összeszettem magam és elindultam.Odaúton egész végig azon rágódtam,hogy valyon minek kellek én oda...Valami baj biztos van.És milyen jól gondoltam.Mikor odaértem szétnéztem,hát...Elég kihalt volt minden.Beléptem az ajtón,máris megpillantottam a társaságomat.-Sziasztok!-köszöntem nekik jelezve hogy megérkeztem-Szia,végre ideértél!-fogadtak a többiek a megszokott kedvességükkel-Na mivan?!Miért rángattatok ide?-kérdeztem jogosan-Hát..Szóval..Van egy megbeszélésünk amibe neked is jelen kell lenni.-Miért?!-értetlenkedtem-Mert rólad is szó van-fejezte be a mondatot Anna.-Jo...Hallgatlak..-mondtam-Okes...Arról lenne szó hogy te az összes lépést tudod!Ugye?!-kérdezték-Igen persze,az egész koreot ismerem..-Ohh erre van szükségünk, tudod az egyik táncosunk lebetegedett és szükségünk lenne rád hogy meglegyen a létszám,csak akkor engednek versenyezni.-magyarázták-Hát...Ez hirtelen jött, és tudjátok hogy én nem táncolok.-szóltam-De...Nincs más választásunk...Kérlek El-mondták szinte könyörögve.-A fracba...-szóltam halkan-Mennyivel fogtok tartozni nekem-ábrándoztam hangosan,erre ők egyszerre pattantak fek hogy körbe ugráljanak és meg köszönjék hogy elvállalom.Ezek után csináltunk egy "főpróbát"ahol megpróbáltam a legjobb formámat nyujtani,több kevesebb sikerrel.Mikor végeztünk rohanhattunk a suliba hogy ne késsünk el.De természetesen Jázmin hercegnő ott tipegett mellettünk a sexy tűsarkújában amiben persze sietni nem tud, igy elkéstünk.Mikor beléptünk a suliba mindenki kérdőn nézett ránk mert a futástól kipirosodva estünk be az ajtón.
Mivel ünnepség van természtesen a 15-e miatt mindenki az aulában volt .
Marhára beégtünk.Nem baj megkaptuk a saját büntetésünket mert egy órán keresztül ültünk egyhelyben és néztük az ünnepséget ami alatt elzsibbat a seggünk.Folyamatosan azon gondolkodtam hogy mi lesz a versennyel.Nagyon izgultam és azt se tudtam mikor lesz,mert hirtelen szoktak szólni.
ESTÁS LEYENDO
Csak tánc, és semmi más!!/BEFEJEZETT/
Novela JuvenilSzóval...Azt sem tudom hol kezdjem.A nevem Kiss Elizabet de a barátaimnak csak El.A bátyám Alex.Egy panelben lakom az apukámmal és Alexel.Mint ahogyan minden 21. századi tinédzser, mi is "imádunk"suliba járni.Egyszer egy táncversenyen összetalálkozt...