Szóval...Azt sem tudom hol kezdjem.A nevem Kiss Elizabet de a barátaimnak csak El.A bátyám Alex.Egy panelben lakom az apukámmal és Alexel.Mint ahogyan minden 21. századi tinédzser, mi is "imádunk"suliba járni.Egyszer egy táncversenyen összetalálkozt...
Másnap reggel kipihenten keltem.Megfésültem a hajam,fogat mostam sminkeltem.Úgy döntöttem hogy szoknyát veszek fel.Mikor kiválasztottam a ruháim és a cipőm boldogan léptem ki a hotelből egy izgatott Olivérrel az egyin oldalamon,másikon pedig Jázminnal. Reggelire kaptunk rántottát.Mindem olyan átlagos volt. -A mai feladatot párban kell véghez vinnetek.Társastánc lesz tehát,fiú lány párokat szeretnénk látni.-ennek nem nagyon örültem mert Olivér Vikivel volt,Viktor lestoppolt egy csajt és még Jázminhoz is odament egy srác.Én csak álltam és néztem ki a fejemből.Aztán Adam sétált elém,és a kezét nyújtotta.A szemei megint elvarázsoltak. -Táncolsz velem?-kérdezte.Ránéztem aztán körbe az ebédlőben.Úgy döntöttem hogy nincs más választásom ezért megfogtam a kezét. -Hát jó...-Fogalmad sincs mennyi nemet mondtam a te igenedre várva.-szólt -Látom kialakultak a párok.Szuper akkor most 5-ösével álljatok össze csoportokba.-ránéztem Jázminékra,ha összeállunk az pont jó. -Szupeer...Gyertek kaptok egy~egy borítékot.Ami benne van azt kell előadni.Csak úgy mint eddig, délelőtt gyakorolhattok,délután pedig rendhagyóan fogjátok bemutatni mire jutottatok.-mondta Misi -Sok sikert...- Ezek után megkaptuk a borítékunkat,amiben "Bécsi keringő " állt. -Ez könnyű,mindenki tudja.- -Menjünk a hotelbe,ott még el is férnénk.-mondtam Ekkor megindultunk és felsétáltunk a hotelbe egy olyan hely után kutatva ahol elférünk.Mikor megtaláltuk mindenki beállt a saját helyére. Adam velem szemben állt és egyik kezével az enyémet fogta másikat a háta mögé tette.Kiléptem oldalra ő megpörgetett aztán vidsza álltam elé. A többiek figyeltek minket elösször majd körülvettek és ők is megtették ezt a lépést.Innen kezdődött a táncunk.Adam átkarolt és magához húzott sokkal közelebb mint eddig,én a kezemet a vállára tettem és elkezdtünk keringőzni.Nem is figyeltem igazán,eléggé el voltam varázsolva.Valólyában végig Adam szemét néztem,és ő az enyémet.Újjabb forgatás majd én hátradőltem és úgy maradtam pár másodpercig,majd szépen lassan visszaemelkedtem.Adam folyamatosan mosolyogva nézett.Akkor esett le hogy a többiek már csak néznek minket és nem is táncoltak.Kicsit zavarba jöttem.A táncunk tehát összeállt.Elpróbáltuk még párszor aztán az ebédlőben megettük a palacsintánkat mint ebédet. -Mindenki kap 5 órát hogy vegyen magának és a párjának egy összeillő ruhát.18:00-kor kezdődik az előadás addigra készen kell itt állnotok.Rendben?-tájékoztatott minket Misi.Jázminnal összenéztünk és máris rohantunk a pénztárcánkért. -Tudok a közelben egy ruhaboltot,körülnéztem mielőtt jöttünk...-mondta jázmin -Nem lepődöm meg,ez most pont kapóra jött.-nevettem -Menjünk nincsen messze...- Elkezdtünk sétálni,de egy autó megállt mellettünk.Nem is volt kicsi.. -Hello hölgyeim,kell egy fuvar?-kérdezte a volán mögül kihajoló Olivér. -Persze.-szóltam és bepattantam mellé.Jázmin Viki mellé ült aki a hátam mögött volt,a másik oldalon Adammal.Utaztunk 10 percet ,közben zenéthallgattunk és nevetgéltünk. -Okés itt vagyunk,parkolj le oda..-,mondta Viki. -Igenis asszony...- Mikor kiszálltunk a kocsiból egy teljes utca tele volt boltokkal.Jázmin rögtön magával húzott az első boltba ami elöttünk volt.Az 5 órát végig boltokban töltöttük.Jázmin egy gyönyörű esküvői ruhát választott amihez óriási fátyol volt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nagyon szép volt.Nekem egy egyszerűbb ruháta esett a választásom ami halvány bézs szinű volt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ezekhez hozzáillő ruhát vettek a fiúk. Eljött a 18:00 és mi készen álltunk. Adam mellém sétált és szépen felvezetett a színpadra.Az ebédlő teljesen átalakult.A mindennapos asztalok és székek helyett egy teljesen üres terület fogadott minket.Mindenfele fehér függönyök és rózsák voltak.Gyönyörű fények és csodás díszítés.A hangulatot is biztosították.Tökéletes volt.Felálltunk és a zene ritmusára táncolni kezdtünk.Minden lépés követte másikat.Egymás szemébe néztünk és elvesztünk.Ugyan azt a pici parázst éreztem mint akkor amikor elöször megcsókolt.De csak egy pillanatra.Bármennyire is megakarok neki bocsátani,nem tehetem.Az egy dolog hogy együtt táncolok vele,és hogy akkor este csókolóztunk,de semmit nem jelent.Az se hogy vele aludtam,az alkohol miatt volt.Lehet hogy még mindig szeretem őt,de a vallomás csak jobban fájna,és megkímélem magam egy plusz felesleges csalódástól.Elbambultam a szemén és csak az utolsó lépésünkre eszméltem fel.Teljesen magával ragadott ez az 5 perc amit együtt töltöttünk.A vezetők fele fordultunk és meghajoltunk.Óriási tapsot kaptunk miközben lefelé sétáltunk.. -Úristeeen...Végre vége...-mondta Viki Adam egy kicsit félre húzott a többiektől. -Nem beszélünk róla,de mindketten tudjuk...-csak ennyit mondott,és mosolyogva tovább állt.Jázmin látta a jelenetet és odajött hozzám. -Mit mondott?- -Azt hogy nem beszélünk róla,de mindketten tudjuk...- -Hát ez fura..- -Mégis miért,?- -Ja...Semmi...De tudod.....Ez nem múlik el attól,hogy úgy döntesz nem érdekel....Látom az egészet ami van köztetek.És azt is ami nincs.Próbáld ki a megbocsájtást...- -Ezt most miért mondod?- -Majd egyszer rájössz...Na de most gyere eredményhirdetés van...- Azzal elindultunk a szinpad felé.Felálltunk egymás mellé az összes csapat.Sorban a harmadik aztán második makd első helyezet.Mikor a különdijjat adták át akkor esett le hogy mi lettünk az elsők.A boldogság kiült az arcomra.A dijjal a kezemben mosolyogtam a kamerába ami éppen minket kapott le. -Akkor most hogy a helyezéseket is tudjátok jöhet a vacsora,amit most a tábortűznél fogunk fogyaztani.Menjetek öltözzetek át.- Meg is tettük és egy rövidnadrág~trikó öltözetben tértünk vissza.A többiek mellé ültünk a fatörzsre.A vacsora finom volt de nem laktam jól vele.Jázminnal sétáltam vissza a hotelbe,de félúton Adam odajött hozzám. -Mutatni szeretnék valamit.Velem jönnél?- -Hát elég fáradt vagyok szóva...- -Jó lesz csak gyere velem...- -Rendben...- megfogta a kezemet (amitól kirázott a hideg amúgy mert utoljára akkor fogta meg így a kezem amikor még nagyon jóba voltunk)és húzni kezdett az erdő felé.Egy idő után felismertem az utat.A romos házhoz vezető úton sétáltunk.Nem szólt semmit,csak sétált.Mikor odaértünk olyan szép volt minden.Gyertyák és édességek voltak egy pokrócon elhelyezve.Tényleg szép volt. -Ülj csak le..-mondta -Rendben...- -Én....Nem is tudom hol kezdjem...- a kezeit tördelte -Nem hagytad hogy elmagyarázzam.Letiltottál mindenhonnan és nem rea- -Ne...Ezt ne kezd el...- -Hagyd hogy végig mondjam...Kérlek.-a szemei ugyanúgy csillogtak -De nem birom ki,mert mintha újra átélném,és azt nem akarom...-suttogtam. -Muszály meghallgatnod.Teljesen félreért-emelte fel a hangját -Elég...Ne kinozz tovább...Éppen próbálnálak elfelejteni de te nem hagyod....Nem akarok megint csalódni.Hidd el én régen mindent megtettem volna érted.Értünk...De most már nem,késő....-könnyeztem -Az a lány csak az unokatesóm volt.Azért kellett találkoznom vele mert- -Nem kell megmagyaráznod,nem vagyunk együtt és többet nem is leszünk.- -Tartozom azzal hogy tisztázzuk.Neked remdeztem egy partit.- -Micsoda?-néztem rá könnyes szemekkel -Neked akartam örömet szerezni érted?Azért kellett ő mert a haverjai segitettek nekem a zenében,és mert kikértem a véleménxét az ajándékodról...Borzasztó hálás voltam azért öleltem meg őt,de te azt hitted hogy egy másik csaj és hogy megcsallak....Északákon át gondolkodzam és átkoztam magam,de nem hallgattál meg,teljesen elzárzál magadtól..... Mintha tényleg vétkeztem volna...-mire befejezte a monológjàt ő is könnyes volt. -Ezt miért most mondod?- -Mert most hagytál rá lehetőséget.- -Én...Sajnálom...-nem is tudtam mit mondjak,mindem amiért haragudtam rá félreértés volt.Adam odajött mellém és leült. -De mostmár tisztáztuk.-csak ennyit mondott és a sütikért nyúlt -Kérsz?- -Ohm...persze...-elfalatozgattunk még egy kicsit aztán hazasétáltunk. Azt hiszem kibékültem vele.
