Csak tánc, és semmi más!!/BEFEJEZETT/

Vasárnap

Másnap elég korán keltem,nem tudtam vissza aludni ezért zenét hallgattam.Éreztem a hajamon hogy még fürdő szaga van ezért fogtam a ruháimat meg a törölközőt és elmentem lezuhanyozni.Még javában aludt mindenki mikor lefeküdtem a kanapéra és elkezdtem nézni a sorozatom kövi részét.Tök jól elvoltam amikor kopogást hallottam.
Az ajtóhoz mentem és kinyitottam.
-Jóreggelt szépségem....-
-Mi kéne?-
-Nem gondoltam volna hogy ébren vagy de ez most kapóra jött.Beengetsz?-
-Ja persze...Gyere csak..-belépett és mikor elsétált mellettem, megcsapott az a jellegzetes illat amit ő használ.Oh fuck...Miért kell?
-Álldogálsz még az ajtóban vagy esetleg leülst a kanapéra?-
-Jajj egyáltalán minek jöttél ide ilyen korán??-
-Tudom ám hogy rajtam gondolkodtál...-
-Mi?El vagy te tájolva .....-
-Kinek akarsz hazudni?Nekem vagy inkább magadnak?-
-Nem hazudok senkinek,de ha ezért jöttél akkor akár mehetsz is...-
-Ooo...Nyugi cica...Semmi baj valójában nem ezért jöttem,de így alakult....-
-Akkor miért jöttél?-
-Csak Olinál hagytam az egyik pulóverem...-
-Még alszik....-
-Ezért fogom én most felkelteni...-mondta majd rántott eggyet a szeme és megfordulva elsétált.Annyira tudom utalni hogy ennyire belelátni a fejembe.Hiaba akarom utalni igaza van.Meg mindig szeretem őt.Annyira azon vagyok hogy utáljam őt,hogy fel sem tűnt,milyen jó irányba halad  az "újrahódításban".Ekkor megint bejött a szobába egy bordó pulcsival a hónalja alatt.Imadtam azzal a pulcsival. Az ilyenek annyira jól állnak a fiukon.
-Na én léptem is...További jó ábrándozást cica...-mondta aztán odajött és egy puszit nyomott az arcomra.Kilépett az ajtón és elsétált.Olivér álmosan és félmeztelen a jobb szemét törolgetve jött ki a szobájából.
-Minek engetted be ezt a huligant?-
-Nem... Én nem tudom...-
-Rámugrott és azt kiabálta hogy ébresztő retkespite...-
-Komolyan?-
-Igen.Most ezt mire véljem?Szeretethiánya van?- 
Elnevettem magam és vissza sétáltam a szobámba.Fél órával később Jázmin és Viki bejöttek hozzám és kirangattak a sorozatom álomvilágából.
-Gyere már tejbegríz lesz a reggeliiii...-jázmin persze hogy csak a hasára gondolt.
-Kakaós vagy fahéjas???-á lényegre tértem. 😂
-Szerintem választhatsz....-nevetett Viki.
Nagy nehezen lesétáltunk az ebédlő  sátorhoz és leültünk a helyünkre.
-Nos akkor azok akik tegnap voltak velem az előadáson azok ma szabad kezet kapnak,akik még nem azok ma jönnek velem.Világos minden?Akkor jó,további jóétvágyat...-mondta Misi.
-Szóvaaal akkor hova is fogunk menni? Egyáltalán mit fogunk csinálni??-
-Nem tom...-
-Ez szuper....-
Balu odasétált hozzánk
-Kinek van kedve egy kis túrára??-
-Kinek nincs?-mondta Jázmin tele szájjal.
-Nekeeem..De csak akkor ha viszünk epret meg szendvicseket és valami szép helyen eszünk..-feleltem
-Ahol te vagy ott nem lehet nem szép...-súgta mellettem Adam,csak túl hangosan
-Jajj de nyálasan ébredt valaki...Nincs jobb dolgod?-szólt Viki ,túl bunkón,kicsit megesett a szívem rajta elvégre csak egy kis bókot mondott.Ja mégse.
-Kösz hogy mondod,elfogadom a meghívást a túrátokra...-
-Haaah istenem.....-mondtam.Ezalatt eltervezték hogy ki mit vigyen és mikor indulunk meg hasonlók.
-Akkor majd 11:00-re gyertek ide  aztán majd meg tudjátok a többit.-
-Okés...-
Balu tovább állt, én pedig befejeztem a félbe maradt tejbegrízemet.
-Hey szerintetek  hozhatom Gábort?-
-Uuuuuuu az a barátod???-vigyorogtam Olivérre.
-Hát....Igazából ja...-
-Persze hogy elhozod,még be se mutattad nekünk...-Jázmin elkezdett felháborodni
-Hé hé hé látom mire készülsz,és most szólok nem lesz valami jó vége...Figyelj nagyon nehéz neki coming outolnia.Oruljunk neki hogy nem titkolja tovább meg semmi ilyesmi...-mondta a kanalat figyelgetve...
-Jólvan nem akartam felháborodni....-
Ekkor elsétált mellettünk Misi mert végzett a reggelijével és megy a bázisára a cuccaiert.Viki elkezdett röhögni és utána már Jázmin is nevetett.
-Mégis mi olyan vicces?-mondta Adam
-Le...Le volt csúszva....-nem bírta végig mondani...
- a slicce?-
-Aha...-
Én is elkezdtem kuncogni az orrom alatt.Mikor már nagyjából befejeztük Jázmin felszólalt.
-Felhő felett 3 méterrel?-rám nézett és kaján vigyorral az arcán szaladni kezdett a hotel felé.Tudom mit jelent.Muszály  voltam utána menni különben elfoglalja az egész kanapét és én nekem állva kell majd végig néznem.Ez egy fogadás volt amit részegen tettünk.Na ja..Titkos élet.
Jázmin előttem 5 lépésre előttem futott.Gyorsítottam a lépteimen.Pont az ajtót nyitotta ki én meg ráugrottam és akkorát estünk hogy szerintem még az ebédlőben is hallották.Jázmin feljajdult aztán elkezdett röhögni.Már mind a ketten nevettünk és nagy nehezen kászálódtunk csak fel a kanapéra.
-Mondta csak te híztál az utóbbi időben?-kérdezte
-Mii?Nem...Miért?-nevetett
-Elég nagyot estünk..-
-Hát igen útközben csak annyit hallunk mintha egy ház összedőlt volna..-mondta Viki az ajtóban
-Jólvan mi legalább mozgunk is nem úgy mint eggyesek.-hozzá vágtam egy párnát.
-Mit nézünk.?-szólalt meg Öli
-Romiiiiiii-
-Neeee maaaar megint? Ti egész nap mást se csináltok csak Tomi filmeket bambultok csokival meg csipszel...Nem lehetne inkább valami horrort vagy sci-fit?-könyörgött
Szegényke elbukott,győzött a női uralom.Végig néztük a filmet lesétáltunk az ebédlőbe,körbe röhögtük a világot.Aztán Baluval elkezdtünk sétálni a kitaposott ösvényen.Kis idő múlva egy gyönyörű hegyoldalon találtuk magunkat.Igazabol mintha vissza csöppentünk volna egy 200 évvel ezelőttre.Távolról ugyan,de olyan kis ménest láttam a mi felkeltette a figyelmemet. Gyönyörű lovak és tökéletes táj. Leteritettük a pokrócot és körbe ültünk
-Akkor jó étvágyat..-
-Viszont.-mondtuk valamennyien.
-Balu..-
-Hm?-
-Kinek a lovak vannak ott?-kérdeztem
-Szerintem Vad lovak...-szólt közbe Jázmin
-Biztosan nem...Az utolsó faj ami vadon él szinte szamár felépítésű, nincs olyan gyönyörű...-
-Haaah azok ott?Azok szeliditett lovak. Akár oda is mehetnél hozzájuk ha nem lenne kamerával ellátva az egész terület.-
-Wow..-ez tök jó...Végülis ha be vannak törve akkor semmi baj nem sülhet ki belőle. Tó ettem csöndesen és a tájat kémleltem.Néhol egy egy madár repült át felettünk,és hallani lehetett a tücsök hangját a közelben. Egész sokáig itt maradtunk,és beszélgettünk.Mikor visszaindultak éppen naplemente volt.Lassan sétáltam,és gyönyörködtem.Aztán Adam megfogta a karom és kicsit lassított a lépésünkön.Kicsit lemaradtunk a többiektől.
-Nézd..Ez kettőnknek szól....-mutatott a naplementébe.
-Adam...Nincs olyan hogy kettőnk...Vagyok én és vagy te.Ennyi.-
-Majd lesz még olyan hogy kettőnk...Ne aggódj.-mosolygott.Elbambultam a tájon és néztem ahogyan egyre csak sötétedik.
Adam arcára vándorolt a tekintetem és néztem ahogyan a nap vissza tükröződött a szemében.Olyan helyes.Lehetetlen hogy én kellek neki.
-Tudom hogy szép vagyok de már vagy 5 perce nézel...-
-Ez nem igaz...Azt nézem ami mögötted van...-mondtam vörösödve.Szar mentés volt..Nagyon szar....
-Hiszek neked...Vagy meg sem....-forditotta felém a tekintetét.Kacsintott együtt aztán alnezett mögöttem.
-Ahol vannak a többiek?-
-Mi?-fordultam  meg én is-Haaajjj...Ez is a te hibád...-
-Kösz ,de miért? Semmi rosszat nem tettem..-nevetett.
-Inkább gyere és siessünk...-
-És mit kapok cserébe.-
-Anyád-
-Hallom hogy mosolyogsz...-
-Akkor menj el fülészetre...-
-Csak ha jössz te is..-
-Nem veled sehova..-
-miért kéreted magad ennyire??-torpant meg
-Mert meg fogod dolgozni azt is amit én anno-indultam meg
-Mármint?- meg fogta a kezem hogy maga felé fordítson.
-Adam tudod meddig tartott amíg kihevertelek??Amikor még nem tudtam az igazságot meg minden???Én akkor még azt hittem meg csaltál.És képzeld  nehéz volt.-kiáltottam.O csak megszeppenve állt velem szemben és csak nézett.A kezét még mindig magamon éreztem , ráadásul mintha égetett volna.A szemembe könnyek kezdtek gyülni, ezért inkább újra elindultam.Nem engedett el,megint visszatartott.Itt az elérzékenyülésemet  felváltotta a düh.
-Bocsáss meg nekem...-súgta a fülembe miközben átölelt.
-Haggy...Menjünk mert el fogunk tévedni...-
-Annyi mindent megtettem hogy megbocsáss nekem,hogy újra minden a régi legyen.Elizabeth én szeretlek a kurva életbe is...-ezt már ő is kiáltva mondta, láttam rajta hogy ő is ideges.Szerepet cseréltünk mert még nem láttam ilyennek.
-Nem fogom feladni...Addig nem amíg be nem bizonyítod hogy tényleg nem érdekellek már.-mélyen a szemembe nézett
-Mégis mit akarsz??-
-Azt hogy tisztázzuk...Csókolj meg érzelem mentesen...-
-Most komolyan...Miért?-
-Hogy elhiggyem hogy nem szeretsz...... Gyerünk...-csak néztem a szemét és nem bírtam megállni,nem tudom úgy csinálni ahogy ő akarja.De ha nem teszem meg akkor...
-Na mi lesz?-megfogta a derekamat és erősen magához rántotta.
-Csókolj meg úgy, hogy elhiggyem nem akarsz.- súgta 1 centire az arcomtól
-Hát jó...-lenéztem a szájára,és valósággal kényszerítettem magam az érzelem mentességre.Aztán végül megcsókoltam.Én tényleg igyekeztem.Többé kevésbé sikerült is.Vagy nem..Nem tudom.Túl valóságos volt.Az hogy megint együtt vagyunk melegség árasztott el.Csak hogy ez nem volt igaz.
-Tudtam..-mondta mikor elváltunk
A szemébe néztem aztán egy szó nélkül indultam tovább.Mellettem sétált végig.Eléggé besötétedett már,de mi akkor is mentünk tovább.Nem tudom merre voltunk.
-Adam..-
-Hm?-
-Eltévedtünk....-
-Valahogy nem lépsz meg ezzel de nem baj gyere erre..-fogta meg a kezem és húzott a másik irányba.
-Nem tudom hol vagyunk Adam...És nincs térerő.-keztdem bepánikolni
-Hé..Nézz rám..Semmi baj nemsokára oda találunk.-mondta
-Kötve hiszem...-
-Figyelj...Egy ilyen emberrel az oldaladon-mutatott magára-tuti hazatalálsz..
-Jó jó elhiszem csak hagyd abba ezt az egoista dumát.- mosolyogtam.
-Tudom hogy szereted...-nézett le rám sétálás közben.Aztán már csak csöndben mentünk.Nem tudom merre.Azt se hogy meddig,de mentünk.Aztán egy kicsit romok házba húzódtunk be mert az eső elkezdett zuhogni.Kicsit el is áztam.Adam lekuporodott a fal mellett lévő ~magához képest jó állapotban lévő~matracszerűségre és megveregedte maga mellett.Leültem mellé ráhajtottam a fejem ő meg átkarolt.