Mi megfájdul ha elég,
S erőt ad ha kell,
Néha kifut az időből,
Mit olykor megengedhetne magának.
Rád se kell néznem,
Úgy nézel vissza,
Hogy megtanultad hibáimat.
Mégis hol itt a baj?
Nem értem babám,
Ha oly nagy lenne az űr,
Mért nem szólnál én nekem?
Ki segítene mindenben.
Vagy hogy csak egy egyszeri diák vagyok,
Mondd ezt a szemeimbe,
Ne csináld ezt, nem tetszik.
Törsz, és csak kuncogsz,
Azt hiszed vicces, ha megszeged a törvényt,
De lennék én ki beköpne!
Talán elég erősnek nem bizonyulok,
Akadna más, ki helyettem lépne,
Hisz mindd tudjuk miket teszel,
Csak magad nem veszed észre.
