Wind√

16.

1 hét telt el a verseny óta. Apuval hosszú ideig gondolkodtunk, hogy a kanca hol töltse pihenőjét. A Freestyle farmra esett a választásunk. Hallásból tudom, hogy a nagy ellenfelünk Before is ott fogja tölteni. A két kanca szoros barátságot kötöttek,még mikor Before nálunk volt. A másik kancacsikó sokkal magasabb volt Windnél, és sokak szerint szebb. De a mi kancacsikónknál nem volt jobb, és ezt a tulajdonsok is nagyon jól tudták.
-Samy, gyere indulunk! - ugrott be Lisa a szobámba.
-Megyek. - mosolyogtam a lányra. Lisa egy fejjel magasabb volt nálam. Válláig erő szőke haja, kifejezetten jól állt neki. Ehez társultak még a kék szemei, amikkel olyan hűvösen tudott nézni, hogy a legtöbb ember megilyedt tőle. Azonban én nem. Tökéletes ellentétei voltunk egymásnak. Én alacsony voltam, hosszú barna hajjal, és barna szemekkel. Lisa szerint démonian tudok velük nézni, különösen ha nem hagynak aludni. No nem mintha ma hagytak volna. Részlet kérdés. Arra eszméltem fel, hogy drága szőke barátnőm berángatott az istállóba. Eléggé fáztam mivel, az októberi hajnalok már eléggé hűvösek.
-Pucoljuk le. - ugrándozott. Megforgattam a szemeim, majd a  kancához léptem.
-Szia kislány. - vakartam meg a füle tövét. Pár órával később már a farmra kanyarodtunk be. Wind egy hatalmasat nyerített, amit még a zaj ellenére is hallottam. A nagy piros istálló előtt, ott álltak a tulajdonosok, és pár újságíró.
-Vigyázz, hogy mit mondasz el nekik. - nézett rám apa egy pillanatra. Egy sóhaj kíséretében, az ülésnek dőltem és lehunytam a szemeim. Elhúztam a szám. Utáltam, nekik nyilazkozni. Már zaklatásnak minősítem amit ezek csinálnak. Bele borzongtam. Még hogy én beszéljek velük? Chh.. na még mit nem!
-Apa figyelj. Mi lenne ha te beszélnél velük, én pedig bevinném Windet. - mosolyogtam.
-Legyen. - forgatta meg a szemeit. Győzedelmesen a levegőbe boxoltam. Marha nagy mázlim van, hogy bele ment. Tudtam, hogy csak azért nehogy eljárjon a szám. Amint megàlltunk kiugrottam az autóból, és a lószállítóhoz futottam. Leeresztettem a rámpát, majd levezettem róla a díjnyertes kancát. Megpaskoltam a nyakát. A kancacsikó magasra emelte a fejét. Egy nagyot nyerített, aztán megböködte az oldalam.
-Most nincs nálam semmi, de amint bevitelek kapsz valamit. - nevettem fel. A csikó sértődötten felemelte a fejét. Vicces látványt nyújtott.
-Na gyere. - simogattam meg a nyakát. Elindultunk be az istállóba. Két oldalt karámok voltak. Ha jól láttam külön a kancák és a csődörök. Egy - két vemhes is volt köztük. Néhány már az utolsó hónapjaiban járhatott, mert a hasuk már nagyon ki volt gömbölyödve. De a kancacsikó nem foglalkozott velük. Elszántan lépdelt az istálló felé.

Sziasztok. Tudom mostanság eltűntem, szóval bocsi. Hamarosan megyek lovas táborba, így lehet hogy nem lesznek részek, nem tudom.