12.

125 7 0
                                    

-Vezesd ide! - adta ki az utasítást apa. Tettem amit kért..
-Sántít a jobb első lábára. Nem túl feltűnően de húzza. - mondta. Végig húzta a kezét a kanca lábán.
-Semmi komoly csak meghúzta. Egy hét és újra edzeni fog. - mondta apa majd megpaskolta a nyakát.
1 hét múlva
-Gyere feldoblak. - intett Son. Bólintottam, majd a fiú segítségével felszálltam a csikóra. Meglendítettem a gyeplőt, mire automatikusan elindult. Nagyokat lépett. Látszott rajta hogy hiányzott neki a felhajtás. Imád futni. Bár valahogy edzeni nem.
-Gyerünk ü-ge-tés. - csettegtem neki. Tempósan ügetett. A szokásos résznél vágtázni kezdett. Valamiért ma nagyon akart menni de próbáltam visszafogni.
-Nyugalom kislány. Csak lassan. - simogattam meg a nyakát. Egy nagyot fújtatott, aztán visszafogta magát. A kért táv után hatalmas vigyorral lovagoltam apához.
-Ez a ló egyszerűen tökéletes. - öleltem meg a csikót.
-Igen látom egymásra találtatok. - mosolygott. Bólintottam majd leugrottam a hátáról. Bevezettem az istállóba. Leszerszámoztam, majd megfürdettem. Mikor végeztünk beengedtem a boxába.
-Ma nagyon ügyes voltál kislány. - dicsértem meg. Wind nagyokat prüszkölt. Megtalálta az előtte lévő abrakot, amit jóízűen elfogyasztott.
-Samy gyere be a házba. Beszélni szeretnék veled. - mondta apa.
-Oké. - mosolyogtam rá. Megsimogattam még a kanca fejét, el léptem a boxtól, aztán beindultam. Apa és anya a konyhában ültek az asztalnál. Levettem a cipőm. Kihúztam az egyik széket, és lehuppantam melléjük.
-Miről akartál beszélni? - törtem meg a csendet.
-Nos. Vennék néhány csikót. Csak nem tudom hogy milyen szülőktől. - mondta.
-Hát. Még egy Winx és Frankel csikót szívesen látnék. - vontam meg a vállam.
-Ez esetben egyeztetnem kell a tulajdonosokkal. És hogy mennyit kérnének. - mondta fáradtan.
-Apa, mi a baj? - kérdeztem.
-Nincs semmi. Csak fáradt vagyok. - mosolygott rám. Természetesen nem vagyok hülye, szóval egyből levettem hogy valami baj van. Megvontam a vállam majd inkább elindultam a szobámba. Felléptem messengerre ahol az egyik barátnőm írt.
Lisa❤️: Szevasz te sztárzsoké! Mi újság?
Cseléd❤️: Hyhy. Semmisem. Hogy vagy?
Lisa❤️: Jól. Téged meg sem kérdezlek tudok mindent a tv-ből 😂. Mikor jössz felénk?
Cseléd❤️: Nem tudom. Sok a munka a bajnokkal. Esetleg te lejöhetnél. Úgy sem láttad még a kancacsikót.
Lisa❤️: Megbeszélem az ősökkel. Majd beszélünk. Bye bye.
Cseléd❤️: Csumii.
-Anya! - kiabáltam le.
-Tessék? - nyitott be a szobámba.
-Lisa lehet lejön valamikor. - mondtam.
-Miért nem te mész fel? - kérdezte.
-Ugyan anya. Rengeteg dolgom van a kancacsikóval. - vontam meg a vállam.
-Tudod hogy szívesen látjuk. - lépett ki a szobából.
-Persze. - mondta.  Anya kiment én pedig egyedül maradtam a gondolataimmal.

Hy hy. Tudom régen volt rész ne öljetek meg.

Wind√Donde viven las historias. Descúbrelo ahora