Jin:
Lementek frizbizni a barátnőddel, gondolván, hogy ha már süt a Nap, miért ne menjetek ki, mintsem, hogy a négy fal között legyetek
Egy alkalommal a barátnőd túl magason dobja a frizbit, amit neked nem sikerül elkapni
Gyorsan futsz utána, csak a frizbire koncentrálsz, így észre sem veszed, hogy kimentél az útra
"Basszus" motyogod, közben megdörzsölöd a homlokod. Hirtelen nem is tudod, mi történt, csak azt érezted, hogy valami oldalról neked ment, egy pillanattal később pedig már a földön fekszel
"Jól vagy?" fut oda hozzád egy veled körülbelül egykorú férfi, valószínűleg a tőled pár centire lévő autóból
Két kezét apró vállaidra teszi, közben végignéz rajtad, nem e sérültél meg valahol
"Nem, jól vagyok" motyogod, közben azt sem tudod, mit mondasz, túlságosan is el vagy foglalva az idegen tökéletes arcvonásainak vizslatásával
"Hál' istennek.. azt hiszem" mondja nevetve
"Hé! Az előbb ütöttél el, ez annyira vicces?" kérdezed felháborodva, de a mondat végére akaratlanul is elmosolyodsz
"Nem egészen. Alig fél perccel azelőtt parkoltam le, hogy te jól nekimentél a motorháztetőnek" nevet továbbra is az ismeretlen férfi "De engedd meg, hogy jóvá tegyem valahogy. Egy vacsorával, egy fagyival, egy kis mekis kajával... Te döntesz" ajánlja fel
"Jól hangzik" értesz egyet mosolyogva, majd számot cseréltek
Suga:
"Jézusam, jól vagy?"
Az egyik pillanatban még békésen haladsz a zebrán, hogy áttérj egyik úttestről a másikra, a másikban pedig a földön fekszel, elütöttek. Szerencsére nem vezetett gyorsan a sofőr, de még így is elvesztetted az egyensúlyod, és pillanatok alatt már a földön feküdtél
Magadban szidod először az égieket, majd a sofőrt, aki elütött, közben próbálsz felülni kisebb-nagyobb sikerrel
"Hallod amit mondok? Jól vagy?" kérdezget tovább az ismeretlen férfi egy aggodalmas pillantással, közben letérdel melléd
"Jól vagyok" dörzsölöd meg a homlokod
"Nem érzed úgy, hogy eltört volna valamid? Akkor jobban tennéd, ha nem mozognál"
"Nem hiszem, hogy bármim is eltört volna" nézel fel rá
Amint meghallja a válaszod, egy óvatos mozdulattal felemeli a fejed, közben lábával alá csúszik, így a fejed már az ölében pihen "Így talán kicsit kényelmesebb"
"Köszönöm, kedves idegen" mondod mosolyogva
"Yoongi vagyok" mutatkozik be mosolyogva "De annyira talán nem vagyok kedves, az előbb ütöttelek el az autómmal"
"Emberek vagyunk, mind követünk el hibákat" mondod egyszerűen "A nevem T/N"
J-Hope:
"Jól vagy? Nem esett semmi bajod?" ugrik ki az autóból ijedten egy ismeretlen srác
Tekintete aggodalmat sugároz, pedig még csak nem is lehet azt mondani, hogy elütött, inkább csak egy kicsit neked jött
"Semmi bajom, csak egy kicsit nekem jöttél" mondod, közben érzed, ahogy forró könnycseppek gördülnek le az arcodon. Magadban már vagy huszadszorra szidod le magad, amiért mindig olyan könnyen, apró dolgokon is elsírod magad
"De hát te sírsz!" mondja aggódó hangnemben
"Tényleg nincs semmi bajom" legyintesz "Csak nagyon megijedtem, ezért kezdtem el sírni"
"Biztos?"
"Persze. Tudod... én minden apró szaron elsírom magam" ismered el, közben érzed, ahogy az arcod elvörösödik. Bele sem mersz gondolni, hogy nézhetsz ki fülig elpirulva és kisírt szemekkel
"A sírás természetes dolog" mondja mosolyogva az idegen férfi
"Köszönöm, hogy ilyen megértő vagy" mondod elköszönésképpen
"Várj!" szól utánad "Számot kéne cserélnünk, nem gondolod?"
"Igen?" kérdezel vissza mosolyogva és kíváncsian várod, mivel fog érvelni
"Ha esetleg szükséged lenne valakire, aki megért és akinek a vállán kisírhatod magad" mondja egy kétezer watt-os mosollyal az arcán
RM:
Morogva megdörzsölöd a homlokod. Érzed, ahogy az arcod egyre forróbb és forróbb a szégyentől. Éppen nekimentél egy kocsinak a parkolóban. Nem mintha meglepődtél volna ezen, sokszor történnek veled hasonló, ciki dolgok
"Jól vagy?" kérdi az autó tulajdonosa
"Igen" sóhajtasz "Gyakran történnek velem ilyenek" mondod őszintén
"Gyakran mész neki leparkolt autóknak?" vonja fel szemöldökét a helyes idegen
"Nem, úgy értem, hogy gyakran történnek velem hasonló, kínos dolgok. Kicsit ügyetlen vagyok, ennyi az egész" fejted ki jobban az előbbi mondatot, majd meglepve nézed, ahogy a férfi együttérzőn bólint egyet, ahelyett, hogy kinevetne
"Átérzem" mondja mosolyogva, közben megmutatkoznak a ködröcskéi
"Tényleg?" húzod félmosolyra ajkaid
"Mhm" bólint "Namjoon vagyok"
"T/N" mutatkozol be te is mosolyogva "Örülök, hogy találkozhatok egy hozzám hasonló, szerencsét nem ismerő emberrel"
"Talán össze kéne tartanunk ezentúl, hogy figyeljünk egymásra és ne csináljunk akkora hülyeségeket, mint eddig" neveti el magát Namjoon
Jimin:
"Jól vagy?" kérdezed az idegen férfit, mikor kiszáll az autóból, a földön ülve
"És ezt komolyan te kérdezed tőlem?" kérdez vissza aggódva és egy kicsit meglepetten
"Biztos ijesztő látvány lehetett, amint elütsz valakit" érvelsz
Aranyosan elneveti magát, közben feléd nyújtja jobb kezét, hogy felsegítsen a földről
"Szerintem még mindig félelmetesebb élmény az, hogy elütnek egy autóval"
"Hát tényleg nem volt valami kellemes" ismered el egy halvány mosollyal az arcodon
"Éppen elütöttelek, nem kéne ilyen kedvesnek lenned velem. Nem akarsz esetleg kiabálni vagy hasonló?"
"Nem vagyok az a kiabáló típus"
"Értem. Jimin vagyok" mutatkozik be mosolyogva
"T/N" mosolyogsz vissza rá
"Szóval akkor T/N, ha már ilyen kedves voltál és nem kiabáltál velem, hadd tegyem jóvá ezt a kis balesetet. Mit szólnál egy kávéhoz?" mutatott a közeli kávézó felé
"Jól hangzik" bólintasz lelkesen, ami egy aranyos mosolyt csal Jimin arcára
V:
"Hé, mégis hová mész ilyen sietősen?" kiabál utánad valaki
Elütöttek, de pillanatok alatt feltápászkodtál a földről és megpróbáltál eltűnni. Nincs pénzed arra, hogy mentőt hívj, de még arra sem, hogy lecsekkoltasd magad a kórházban, ha esetleg megsérültél volna, így jobbnak láttad, ha szó nélkül elmész
"Gyere vissza! Az előbb ütöttelek el, nem mehetsz el, mintha mi sem történt volna" húz vissza valaki a csukódnál fogva "Ülj le legalább csak néhány percre"
"Jól vagyok" hajtod le a fejed
"Attól még igazán leülhetsz egy pillanatra. A kedvemért" húz egy közeli padhoz a csuklódnál fogva. Veszekedni akarsz vele, amiért így viselkedik veled, holott még csak nem is ismeritek egymást, de aztán az utcai lámpa fényében jobban szemügyre veszed az arcát és végül elveted az ötletet
"Ha már ezt a kedvedért csinálom, megtudhatnám a neved?" kérdezed kíváncsian
"Taehyung" válaszol egyszerűen
"T/N" mutatkozol be illedelmesen és jobbod felé nyújtod, hogy kezet fogjatok
"Nem tudom eldönteni, hogy részeg vagy, vagy egyszerűen csak hülye, hogy csak úgy elmentél volna, miután elütöttelek" viccelődik Taehyung
"Vagy szimplán csóró" mondod, közben kínosan elneveted magad
"Várj, ezzel azt akarod mondani, hogy nem engedhetsz meg magadnak még csak egy röntgent sem?" kérdezi komoly arckifejezéssel, mire te némán bólintasz "Akkor majd én elviszlek"
"Igazán nem szükséges" tiltakozol
"De én mindenképpen el akarlak vinni. Muszáj elmenned egy orvoshoz, és én ütöttelek el, tehát ez az én felelősségem, ez a minimum, hogy elviszlek a kórházba" érvel, amit te mosolyogva és fülig pirulva hallgatsz
Jungkook:
"Mi a jó büdös franc?" kiáltod el magad, közben felkelsz a földről. Egy vadbarom az imént ütött el. Szerencsére nem olyan vészes, de kicsezsettül fáj, különösen a lábad
"Miért akartál hirtelen csak úgy átmenni az úton?" kérdezi a sofőr szintúgy kiabálva miközben kiszáll az autóból
"Nem hirtelen volt. Vártam, amíg kicsit kitisztult az út! Közülünk te voltál az, aki felbukkant a semmiből" véded magad
"Jaj, kérlek" gúnyolódik "Még csak nem is egy rohadt zebrán akartál átmenni, teljesen szabálytalan volt, amit csináltál"
"Nem hinném, hogy ez akkora bűn lenne" forgatod meg a szemeid
"Mondja az, akit elütöttek, amiért át akart menni az úttesten" szól vissza
"Azt hittem, hogy már egyet értettünk abban, hogy azért ütöttél el, mert nem tudsz vezetni" nézel fel a nálad egy fejjel magasabb férfira "Még csak meg sem kérdezted, hogy jól vagyok e, amit szerintem igazán megérdemelnék"
"Jólvan-jólvan" emeli fel két kezét védekezőn "Jól vagy?"
"Nem!"
"Jézusom, szörnyű vagy" morog, miközben jobb kezével megdörzsöli a homlokát
"Akkor én mit mondjak rád?" mondod unottan, majd megpróbálsz elmenni, de hirtelen belenyilal a lábadba a fájdalom és ismét a földre esel "A lábam!" sziszeged a fogaid között
"Basszus, tényleg megsérültél" rohan oda hozzád az idegen. Mindketten egyformán meglepődtök. Túlságosan is mérges és felháborodott voltál, észre sem vetted, hogy fájna valamid
"Mit kéne csinálnom?" kérdezed sokkal finomabb hangnemben, mint ahogy eddig beszéltél. Még mindig mérges vagy, de vagy ötször annyira félsz jelen pillanatban
"Elvigyelek a kórházba?" kérdezi, mire te csak némán bólintasz "Tudsz járni?"
"Nem hinném" motyogsz, mire a férfi könnyedén az ölébe vesz a földről és az anyósülésre tesz, maga mellé. Érzed, ahogy az arcod forrósodni kezd, közben elgondolkodsz, hogy milyen aranyos is ez a fiú, akit néhány perce magadban már ki tudja hányszor és hányféleképpen fojtottál meg
