Jungkook:
A legjobb barátoddal, Jungkookkal szemben ülsz, mindketten a telefonotokat nyomkodjátok. Legtöbbször így pazaroljátok el az együtt töltött időtöket
Egyszer csak találsz egy videót, ami jól megnevettet téged. Amolyan "küldd el a szerelmednek egyéb üzenet nélkül" videóról van szó
Jungkook felnéz a telefonjából és felhúzza jobb szemöldökét, ahogy hirtelen kitör belőled a nevetés. "Tudod a szabályokat" közli szárazon
Nos, a szabály mindössze annyi, hogy el kell küldenetek minden képet vagy videót egymásnak, amit viccesnek találtok, hogy a másik fél is nevethessen.
Az arcod elvörösödik, ugyanis mindössze másfél hónapja sikerült bevallanod magadnak, hogy bizony beleszerettél a legjobb barátodba
"De... Jungkook ezt nem tudom-"
"T/N~" kérlel Jungkook. Nagyot nyelsz, majd egy pillanatig szúrós tekintettel Jungkook szemébe nézel, majd elküldöd a videót
Utána egyből lezárod a telefonod és oldalra nézel, megbánva, hogy elküldted azt a fránya videót
Jungkook érzelemmentesen nézi végig a videót, majd egy olyan tekintettel néz rád, amit még sosem láttál mogyoróbarna íriszeiben
"Szóval komolyan is gondolod?" kérdezi
"Micsodát?"
"A videót"
"Milyen videót?"
"Amit az előbb küldtél"
"Nem küldtem én semmiféle videót" hazudsz szemrebbenés nélkül, amivel azt éred el, hogy Jungkook feláll és az asztal felett az arcodhoz hajol egy apró mosollyal a szája sarkában
"T/N! Fejezd be! Kedvelsz engem?" kérdezi erélyesen, belevágva a dolog közepébe. Fogalmad sincs, honnan jön ez a magabiztos hang, de talán még ő maga sem tudja. Idegesen nyelsz egyet, majd hang nélkül bólintasz
Most Jungkookon a sor, hogy megdöbbenjen, miközben visszaül eddigi helyére, próbálva kontrolálni arckifejezését "Ez akkor most azt jelenti, hogy... hogy mi most..."
V:
Hosszú ideje barátok voltatok már Taehyunggal, mielőtt realizálódott volna benned, hogy más érzéseid vannak iránta, mint puszta baráti szeretet. Eleinte titokban akartad tartani, de az utóbbi napokban ez egyre nehezebb számodra. A mosolya, ahogy nevet, amikor valami vicceset mondasz neki... Ezek nehezítik meg leginkább
Egy nap egy filmezős estét tartotok Taenál, amikor te már nem tudod tovább magadban tartani. Mindketten nagyon álmosak vagytok már, amiért ilyen késői órában még fent vagytok. Már nem is tudsz a filmre koncentrálni, de közben a gondolataid csak úgy kattognak
Szemeid Taehyungra tévednek. Az apró, aranyos, fáradt szemeire, a tökéletes arcára. Szinte mérgessé tesz, hogy ilyen erős érzelmeid vannak iránta. A legjobb barátod iránt, ami egyáltalán nem helyes
"Szeretlek" mondod fáradt hangon. A szíved kihagy egy ütemet, úgy érzed, minden megfagy körülötted, amikor ez a rövid, mégis sokatmondó szó elhagyja ajkaid. Ránéztél, és az agyad ezt váltotta ki belőled, nem tudtál ellenállni. Legalábbis ezzel nyugtatod magad
Taehyung annak ellenére, hogy fáradt, az utóbbi szó felkelti az érdeklődését, és megfordul, hogy a szemedbe nézhessen "Tessék?"
Nem vagy hajlandó megismételni magad. Nem tudod megismételni magad. Megbánva, amit az előbb mondtál, gyorsan a másik oldaladra fordulsz és próbálod megjátszani, hogy alszol, hogy elkerüld Taehyung kérdéseit. Tudtad, hogy nem fogja bevenni, de nincs elég bátorságod ahhoz, hogy visszafordulj és a szemébe nézz
Taehyung egy laza mozdulattal átdobja karját a válladon és végigsimít a karodon, mialatt te még levegőt is alig mersz venni
"Én is szeretlek, T/N"
Jimin:
Legszívesebben az egész napot Jiminnel töltenéd, de már hazafelé sétáltok és lassan sor kerül az elköszönésre. Jimin már túlesett rajta, és sarkon is fordult amikor rád kerül a sor
"Szia, Jimin, szeretlek!" azonnal ledermedsz, miután az utolsó szó elhagyja a szádat
Az előbb tényleg szerelmet vallottál a barátodnak? Semmi vész, barátinak is mondható. De mi van, ha Jimin már ismer annyira, hogy átlát rajtad? "A francba" gondolod magadban és sarkon fordulsz, majd útnak indulsz
"...Tessék?" kiált utánad Jimin fél perc csend után. Kínosan elneveted magad, és azt teszed, ami már millió féle képpen lejátszódott a fejedben. Gyors léptekkel mész a lakásodhoz vezető úton.
Lépteket hallasz magad mögül és Jimint, amint a neveden szólítgat, amivel csak azt éri el, hogy a gyors lépteid futásra fokozódnak, és már vakon, pánikba esve futsz az utcán
Hirtelen annyit érzel, hogy két kar fonódik a derekad köré, majd lassan, de erélyesen hátra húz. A hirtelen érintéstől elsikítod magad és vadul ellenkezel, így te és a támadód a betonon köttök ki. Felülsz, megfordulsz, és azt látod, ahogy Jimin fogja a fejét és ő is próbál felülni
"Sajnálom, nem akartalak lefogni, sem pedig így rádijeszteni-- de most nem ez a lényeg!" hadarja el kicsit szédülve "Miért akartál ennyire elfutni T/N? Elköszönéskor milyen... milyen szeretetre gondoltál?"
Csak ülsz a hideg betonon, próbálsz mély levegőket venni, közben tehetetlenül nézel Jimin válaszra váró szemeibe "Olyanra, ami nem csak barátok között van" ismered el hosszas csend után
Elfordulsz tőle, közben feltápászkodsz a földről. Jimin hirtelen megragadja a csuklód, amivel eléri, hogy ismét a szemeibe nézz
"Akkor talán nem kéne csak barátoknak lennünk" mosolyog fel rád
