Jungkook:
Pillangókkal a gyomrodban ébredsz
Tegnap este vettél erőt magadon és mondtad el neki, hogy mit érzel iránta, és mint kiderült, ő sem érez másképp
Percekkel később pedig az ágyban kötöttetek ki, anélkül, hogy ez bármelyikőtöknek is feltűnt volna
Ahogy felelevenítetted a múlt éjszaka emlékeit, boldogan nyugtázod, hogy az bizony egy felejthetetlen este marad
"Hé, T/N" hallod a hátad mögül, majd megfordulsz és egy kócos hajú, fáradt szemű Kookieval találod szembe magad "Hogy aludtál?"
"Egész jól" válaszolsz a kérdésére, amin ő csak szélesen elmosolyodik "Mi az?"
"Semmi, csak..." keresi a szavakat, közben a takaró alatt a kezed után kutat "Nagyon boldog vagyok, hogy megtörtént a tegnap este" talál rá balodra és rögtön rá is kulcsolja ujjait a tiédre
"Én is" mondod őszintén
Kezednél fogva magához húz, innentől kezdve fejed a mellkasán pihenteted, közben ő jobb karjával tart téged
V:
Mindketten Taehyung ébresztőjére keltek
Mit sem jelentett már számodra a tegnap este, tudván, hogy Tae kénytelen dolgozni menni
De ő csak leállítja az ébresztőt és egy széles mosollyal fordul feléd az ágyban
"Nem kéne dolgozni menned?" kérdezed összezavarodva
"Majd azt mondom, hogy beteg vagyok" közli a vállát vonogatva
"Biztos?" kérdezel rá mégegyszer
Nem akarod, hogy Taehyung bármi olyat tegyen, amit később megbán, szimplán azért mert a múlt este... szóval történtek dolgok
"Legalább csak pár perc erejéig szeretnék még melletted feküdni" mondja mosolyogva, közben átölel, mutatva, hogy bizony nem fog kikászálódni az ágyból egy ideig
Jimin:
Ahogy felkelsz, egyből feltűnik, hogy a testedet egy vékony takarón kívül semmi sem fedi
Majd az is, hogy még csak nem is a saját ágyadban alszol
Félve pillantasz az ágy másik végére, ahol megpillantod Jimint, akire eddig még csak ránézni sem mertél, most pedig itt fekszik melletted... Te jó ég
Minden erőddel azon vagy, hogy felelevenítsd a tegnap estét
Mindössze annyi van meg, hogy a barátnőddel bulizni mentél, aki egyik pillanatról a másikra eltűnt, így egyedül nézted a táncparkettet a pultnál ücsörögve
Aztán megjelent Jimin és egyéb hátsószándék nélkül, meghívott néhány körre
Több képnek már nem is kell bevillannia, ennyiből is bőven össze tudod rakni, mi történt tegnap este
Egy halk nyögést hallatsz, és idegességedben a fejedre húzod a takrót
Éppen azon gondolkodsz, hogy most mégis mit kellene tenned, amikor Jimin hirtelen a takaró alatt terem, veled szemben
"Hát te meg mit csinálsz itt a takaró alatt?" kérdi mosolyogva, enyhén rekedtes hangon
"Gondolkodom a tegnap estén" vallod be
"Igen? Mit is mondhatnék, csodálatos egy este volt" mondja egy sóhajtás közepette, aminek hallatán egy kicsit talán megnyugodsz
Talán nem is úgy gondol a tegnap estére, mint egy hatalmas hibára, amit részegen követnek el az emberek?
"Már régóta szerettem volna beszélni veled, de nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan fogunk majd haladni" folytatja, ami az összes többi aggodalmat, ami eddig megfogalmazódott a fejedben, elűzi egy pillanat alatt
Némán nyújtod felé jobb kezed, ő pedig egy könnyed nevetéssel ragadja meg a csuklód és húz közelebb magához
RM:
Namjoon édes szuszogására kelsz fel
Nem tudod megállni, hogy végigsimítsd kezed az arcán
Gyengéden végighúzod ujjaid az állkapcsán, egészen az orra hegyéig
Amíg Namjoon ajkait el nem hagyja egy apró sóhaj, észre sem veszed, hogy puha érintéseiddel felkeltetted
"Ne haragudj, nem akartalak felkelteni" mondod zavartan, és már automatikusan húznád is el a kezed, de Namjoon az utolsó pillanatban megfogja a csuklód és kezed két tenyere közé fogja
"Dehogy, jó volt" csókolja meg ujjad végeit, mielőtt folytatná "Hát még a tegnap este"
Zavartan elneveted magad, közben végigszántasz ujjaiddal Namjoon hajkoronáján
J-Hope:
Hoseok mocorgására ébredsz
Amikor meglátja, hogy te is felkeltél, följebb ül az ágyon, és könyökével megtámasztja fejét, másik kezével pedig arcodhoz nyúl, és a kósza hajtincseket a füled mögé tűri
"Mit csinálsz?" kérdezed mosolyogva
"Csak eltüntetem a hajad az útból" mondja egyszerűen
"Minek az útjából?" kérdezgeted tovább
Erre ő csak az arcodhoz hajol és apró csókokkal lep el
Percekkel később egy elégedett mosollyal az arcán húzódik vissza
"És ezt miért kaptam?" piszkálod tovább
"A tegnap estéért" szélesedik el a mosolya "Csodálatos volt, Jagi"
Suga:
Mikor felkelsz furcsálod a dolgot, hogy nem a saját ágyadban vagy
De aztán pillanatok alatt előtörnek a tegnap esti emlékek
Tegnap átmentél Yoongihoz vígaszt keresve a barátoddal való szakításod után
De ez a vígasztalás estére valami teljesen másba ment át
Levegővisszafojtva nézed a halkan szuszogó Yoongit melletted, aki egyszer csak résnyire kinyitja szemeit
Pislog néhányat mielőtt rád néz
"'Reggelt" ejt meg egy hamiskás mosolyt, de mindhiába, látod a szomorúságot mosolya mögött
"Jól vagy?" kérdezed aggódva
Először egy aprót bólint, majd mintha bűntudata támadna aggódó tekintetedtől, megingatja fejét
"Örülök, hogy megtörtént a tegnap este, csak félek, hogy neked talán semmit sem jelentett" tűnik el arcáról a mosoly egy pillanat alatt
Mielőtt bármit is mondanál, gyengéd csókot nyomsz ajkaira
"El sem tudod képzelni, mennyit jelentett" mondod, mire Yoongi végre őszintén elmosolyodik
Jin:
Mikor felkelsz, egyből Jin felé fordulsz
De a barátodnak csak hűlt helyét találod magad mellett
Összezavarodottan ülsz fel az ágyban
Idegességedben kezded azt gondolni, hogy Jin olyan ember lenne, aki csak arra a pillanatra hajt, hogy lefeküdhessen a barátnőjével, aztán el is tűnik
De mielőtt igazán elkezdenél aggódni, az ajtó kinyílik és Jin sétál be a szobába egy tálca reggelivel a kezében
"Pedig már gondolkodtam, hogyan keltselek fel" viccelődik Jin azzal a ténnyel, hogy amilyen mélyen alszol, ha kitörne a III. Világháború, gond nélkül végaludnád "Valami különlegessel akartam előállni neked" teszi az ínycsiklandó reggelit az éjjeliszekrényre
"Jagi... Jól vagy?" kérdi, ugyanis mikor bebotorkált a szobába nem tűntél valami boldognak
"Soha jobban" mosolyodsz el, és kezeid a tarkóján összefonva húzod Jint vissza az ágyba
