Abban a percben köpni nyelni nem tudtam. Ott állt előttem életem szerelme, Kim TaeHyung.
Nem tudtam mit csinálni, csak néztem a gyönyörű arcát. Ahogy ott áll előttem, zavartan mosolyog, tördeli az ujjait, és a szemembe néz. Most nem egy képernyőn keresztül látom őt, hanem élet nagyságban....
- Tadaaa. - szóltam meg végül remegő hangon. Yoongi szemeiben könnyek gyűltek, felállt a földről majd atomsebességgel szaladt hozzám. Én is elindultam felé majd egymásnak csapódtunk.
Szorosan szorítottuk egymást, egy hajszál se fért volna el köztünk. Mindketten zokogtunk a másik vállán. Egy kis idő után lerogytunk a földre és ott öleltük egymást.
El se hiszem, hogy végre itt vagyok a szerelmemnél és magamhoz szoríthatom.- Te mit keresel itt? - kérdezte még mindíg engem szorítva, sírását elfolytva.
- Téged. - mondtam zokogva. Erre -már ha ez lehetséges- mégjobban magához szorított.
Kb. 10 perc ölelkezés után fájó szívvel elváltunk egymástól majd mélyen egymás szemeibe néztünk. Lágyan elmosolyodtam, mire ő is mosolyogni kezdett. Yoongi szülei se bírták ki könnyek nélkül. Inkább magunkra hagytak minket.- Ezért a százas zsepi? - kérdezte szipogva. Én hevesen bólogatni kezdtem. - Olyan hülye vagy! - mondta majd újra megölelt. Én csak kuncogtam és hozzábújtam.
- Sajnálom, hogy hazudtam. - mondtam miután elváltunk egymástól.
- Miről? - kérdezte értetlenül.
- Hát arról, hogy nem tudok jönni. Közben meg itt vagyok.
- Jajj babaa~ ezt nem kell sajnálni!
- Jó de naaa... - mondtam miközben lehajtottam fejem. Erre Yoongi megfogta az állam majd felemelte a fejem. Csillogó szemekkel belenéztem az ő íriszeibe.
- Tae...? - szólalt meg félénken.
- Életem?
- Meg...meg cs-csókolhatlak? - kérdezte pirultan.
Én erre csak mosolyogva megforgattam szemeimet, közelebb kúsztam hozzá és összeérintettem ajkainkat. Yoongi kicsit lesokkolt és olyan vörös lett mint egy paradicsom. Lehunytuk mindketten pilláinkat, majd kezeimet nyaka köré fontam, ő pedig derekamra helyezte kezeit. Lágyan faltuk egymás párnácskáit, idő közben Yoongi az ölébe húzott. Levegő hiány miatt pIhEgVe elvátunk egymástól. Mélyen egymás szemeibe néztünk majd Yoongi összedöntötte homlokainkat.
Bejöttek Yoongi szülei, ez minket nem igazán zavart, el voltunk varázsolva. Az anyukája mosolyogva lefotózott minket, az apukája pedig halkan fangörcsölt.- Na gyertek vacsizni gyerekek. - szólalt meg Mrs. Min.
Kimásztam Yoongi öléből, majd segítettem neki felállni a földről. Összekucsoltuk ujjainkat majd elindultunk az étkezőbe. Mindannyian helyet foglaltunk, természetesen én és Yoongi egymás mellé ültünk, a szülei pedig velünk szembe. Eszünk ágában sem volt elengedi egymást, szóval evés közben is fogtuk egymás kezét.
- Nem akarjátok elengedi egymást? - kérdezte mosolyogva Mr. Min. Erre mi egyszerre megráztuk a fejünket.
- És meddig leszel Seoul-ban Tae? - kérdezte Yoongi anyukája.
- Janurár 14-ig. - mondtam.
- Ilyen sokat itt leszeel? - nézett rám Yoongi, én is ránéztem majd mosolyogva bólogattam. - Dejóóó. - mondta vigyorogva.
A vacsora utám felmentünk Yoongi régi szobájába. Dínós fal, szuperhősös matricák a szekrényeken, tipikus gyerek szoba.
- Adsz pizsit...? - kérdeztem.
- Miért nem hoztál magaddal? - kérdezte pimasz mosollyal az arcán Yoongi.
- Hát mert nem tudtam, hogy akarod-e, hogy itt aludjak, ha meg nem akkor minek cipeljek magammal? - magyaráztam.
- Taeee~~ hogyne akarnám, hogy itt aludj?? - jött oda hozzám és derekamra helyezte kezeit majd magához húzott, mire én mellkasára helyeztem kezeim.
- Nem tudom... - mondtam majd lehajtottm a fejem.
- Nyhaaaaj babaa. - megpuszilta a fejem búbját. - Én meg nem tudtam, hogy idejössz szóval nem hoztam magammal plusz pólót.
- Hát akkor alszok ebben. - mondtam beletörődően.
- Nyugiii lehet bedobtam egyet. - mondta, majd odament a táskájához és kutatni kezdett. - Van itt egy, de ez kicsit nagy. Jó lesz? - felemelte a pólót. Én bólintottam majd elvettem tőle.
- Átmennyek a fürdőbe öltözni vagy-
- Maradj! - vágott szavamba Yoongi. - Amíg itt vagy nem mész mellőlem sehova!
- Pisilni se...?
- Én fogom neked tartani. - mondta komoly arcal, mire én elnevettem magam, majd Yoongi is nevetni kezdett.
Mikor mindketten megnyugodtunk elkezdtem öltözni. Levettem először a pulcsimat, majd a pólómat akartam amikor megláttam a vigyorgó Yoongit.
- Te meg mit vigyorogsz? - kérdeztem pimasz mosollyal.
- Vetkőzz! - mondta majd eljátszotta, hogy megdobál pénzel. Mosolyogva megforgattam szemeiem majd levettem a pólómat. Felvettem a rám kétszer nagyobb pólót, mire Yoongi kinevetett. Én csak sóhajtottam egyet majd levettem magamról a nadrágot is. Yoongi vigyorogva nézte végig az öltözésemet, majd utána ő is átöltözött.
Befeküdt Yoongi az ágyba, majd megpaskolta az ágy szabad részét. Hálistennek gyerek szobához képést két személyes ágy van, így boldogan odahuppantam mellé. Yoongi átkarolt, én hozzá bújtam.
- Szeretnél még csinálni valamit vagy aldujunk? - kérdezte Yoongi.
- Még nem vagyok álmos... - mondtam.
- Okké. - mondta Yoongi, majd elővette a laptopját, ölébe vette és bekapcsolta, utána leoltotta a lámpát. Bekapcsolt egy filmet amit összebújva néztünk.
A film utolsó perceit már félálomban néztem. Yoongi kikapcsolta a gépet, letette az asztalra majd visszafeküdt mellém. Odafurdultam hozzá majd egy mélyet szippantottam mámorító illatából.
- Jóéjt baba. Szeretlek. - suttogta majd egy puszit lehelt fejem búbjára.
- Én is szeretlek életem. Jóéjt. - mondtam halkan, mire Yoongi közelebb húzott magához. Lehunytam pilláimat majd lágy mosollyal az arcomon aldutam el.
YOU ARE READING
Chat Love [TaeGi]
FanfictionSzámít egy kapcsolatban a távolság? Számít az, hogy még sohasem találkoztak? Nekik nem. Nekik csak az számít, hogy szeressék egymást.