Kim TaeHyung hív téged.
Fogadás
[Igen] Nem
- Szia baba~ - köszöntem.
- Szia Yoongi. - válaszolt.
- Uhm...van valami baj? Nem szoktál Yoongizni ilyenkor. - aggódtam.
- Figyelj...beszélnünk kellenne... - kezdett mondandójába.
- Oké. Miről? - egyeztem bele.
- Hát...nagyon hiányzol... - vallotta be.
- Aawwhh...te is nagyon hiányzol. - mondtam vékony hangon.
- És sokat gondolkoztam, hogy mi legyen...hiszen neked is van egy álmod, mégpedig, hogy zongorista akarsz lenni. Viszont mindketten tudjuk, hogy Kínában ezt nem tudnád megvalósítani. És ismerlek. Ha oda költöznék hozzád rosszul éreznéd magad mert túl sokat foglalkozol a zongorázással...én pedig majd megpusztultam az elmúlt hónapban. Amióta hazajöttem szenvedek nélküled Yoongi...és hogy együtt vagyunk...de mégse találkozunk...ez az egész...aish...és nem adhatod fel az álmod mert biztos vagyok benne hogy sikerülne neked! Miattam ne add fel az álm- - hollottam, hogy gombóc van a torkában.
- M-mire ak-akarsz ki-kilyukad-ni? - szakítottam félbe. Az én torkomban is gombóc volt.
- Nagyon nagyon szeretlek téged, ugye...ugye tudod? - kérdezte.
- I-igen, tu-tudom...de...de miért mondod ezeket...? - kérdeztem vissza.
- Az álmod fontosabb mint én és- - biztos újjabb monológot akart, de félbeszakítottam.
- Tae ne csináld!! Te mindennél fontosabb vagy nekem. - mondtam.
- Te is belehalsz ebbe, nem? - kérdezte halkan.
- Hogyne halnék?! Borzasztóan hiányzol! - vágtam rá.
- Arra gondoltam, hogy keresek egy munkát Koreában és hozzád költözök... - mondta.
- Aish...nem hagyhatod ott a családod... - vágtam rá. Nem csinálhatja ezt értem...
- ...Tudod...tudtam...hogy...ezt fogod mondani... - motyogta.
- Én... - kezdtem bele mondanbómba.
- Akkor mit akarsz csinálni? Sehogy se jó! Szenvedni akarsz egész végig? - magyarázta
- Nem...én csak- - motyogtam.
- Yoongi...szerintem...szakí- - nem...
- Tae ne csináld! Én elmegyek Kínába leszarok mindent de ne csináld ezt! - mondtam hisztérikusan, már-már bőgve.
- Nem hagyhatsz ott csak úgy mindent.- mondta nyugodt hangon.
- De!! Ha azon múlik a kapcsolatunk akkor megyek! - ugyan olyan volt a hangnemem mint az előbb.
- Yoongi, ott van a családod, a barátaid, mindened ott van. - mondta halkan.
- Leszarom! Mindent hátra hagyok ha ez kell a- - sírtam.
- Nem hagyhatom, hogy miattam haggy hátra mindent. - ő is rákezdett.
- De énse hogy te! - pityeregtem
- Szakítunk kellene... - mondta nyugodtabb hangon.
- T-tae...ne csináld...ké-kérlek... - mondtam akadozottan, sírását visszafojtva.
- Mi-mindkettőnkek e-ez lenne a le-legjobb... - egyre nehezebb beszélt.
- Tae kurvára nem! - bőgtem.
- Sajnálom... - nyelte egy nagyot.
- Ne csináld! - a bőgésem egyre keservesebb lett.
- Tényleg sa-Hívás vége
[Igen] Nem
A földhöz vágtam a telefont és leborultam az ágyra keservesen bőgni.
YOU ARE READING
Chat Love [TaeGi]
FanfictionSzámít egy kapcsolatban a távolság? Számít az, hogy még sohasem találkoztak? Nekik nem. Nekik csak az számít, hogy szeressék egymást.