Mercy on me [Shawn Mendes ff] (BEFEJEZETT)

25. fejezet

(His arms look a little stronger *fangörcs*)

ALISON SZEMSZÖGÉBŐL

Tanácstalanul nézek a kezemben tartott paintball shotgunra, ami a jelek szerint az én fegyverem lesz. Nem annyira szeretem a shotgunokat, mert egyszerűen...  Nem az én stílusom. Hozzám sokkal jobban illenek a szekrénytáras fegyverek. Persze megint Shawn kapta a jobb fegyót... 

Durcásan pillantgatok felé, amit egy idő után észrevesz, és érdeklődve néz vissza rám.

- Szeretnél cserélni? - kérdi lágyan, mire duzzogva megrázom a fejem.

- Nem kell. Tartsd meg! (az aprót te mocskos állat! - a szerk. xd) - fordítok neki hátat, akár egy öt éves.

- Cicám, ennyire már ismerlek. Hozd csak ide azt a shotgunt, és cseréljünk! - mosolyog rám őszintén, és mögém bújva egy apró puszit nyom a fejem tetejére. A rossz kedvem egyből tova szállt, és készségesen dörgölőzök a mögöttem álló fiúhoz. Megfordulok az ölelésében, így izmos mellkasával találom szembe magam.

- Jólvan te égimeszelő, szerencséd, hogy bírlak. - kuncogok.

- Szeretsz, vagy csak bírsz? - néz rám pajkosan, mire kiöltöm rá a nyelvem.

- Csak bírlak. - jelentem ki, majd kiszakadva az öleléséből rohanni kezdek előle. Veszi a lapot, és engem kergetve utánam kiált:

- Szeretnéd hogy megmutassam, mi a kettő között a különbség? 

- Hajrá Mendes, itt a lehetőség. De előtte utol kell érned. - nevetgélek futva, megfeledkezve arról, hogy az Égimeszelőnek konkrét mamutfenyő lábai vannak, amivel másodpercek alatt utolér, és rám veti magát. A földön fetrengve röhögök, jobb kezemmel fogom a bal oldalamat, ugyanis az esés következtében elég csúnyán beütöttem, de nem foglalkozok vele. Shawn rajtam fetrengve szuszog, majd két kezével félig felnyomja magát, így a törzse lekerül rólam.

- Szóval... Mit is beszéltünk meg? -somolyog. - Ja igen, hogy megmutatom mi a különbség aközött hogy bírsz valakit, és aközött hogy szeretsz valakit. - gonosz mosolyra húzza ajkait, és... Minden erejét bevetve csikizni kezd. A hirtelen ingertől megugrok, és nevetve próbálok kiutat találni kínzó ujjai közül, de a mancsai mindenhol ott vannak, és egy lehetetlenségnek bizonyul a szabadulás.

- NEH-EH, SHAWN, FEHJEZDH.. MÁHR BEH! - visítom kínlódva, de csak nem akar elengedni.

- Látod Ali, ilyen amikor bírsz valakit. - mondja, miközben tovább csikiz. - Tehát szeretsz?

- Ne-hem. - ordítom nevetve, tovább húzva az agyát, de úgy tűnik rossz döntés volt, mert feljebb kapcsol, és az eddigieknél is erősebben és gyorsabban kezd csikizni. Tehetetlenül vonaglok alatta, várva a kínzás végét, de úgy tűnik Shawn jól szórakozik, és esze ágában sincs abba hagyni. 

- Na és most szeretsz? - kérdezi pimaszul, mire megrázom a fejem. Igen, makacs vagyok.

Shawn hirtelen befejezi a csiklandozást, én pedig végre némi levegőhöz jutok. A fiú lehajolva hozzám egy apró puszit nyom a szám szélére, majd újból feltolja magát.

- És most?

- Még mindig nem. Főleg ezek után. - pillantok fel rá összeszűkült szemekkel.