Csak szex?

JK - Csepp a tengerbe

Ránéztem a mellettem angyalian szuszogó férfira és azon gondolkoztam, hogy jutottam én ide. Még mindig szégyellem magam, pedig ez nem az első alkalom. Nem is tudom, hogy hányadik. Nem azt mondom, hogy gyakran előfordul, de többször, mint szeretném. 

Emlékszem még, amikor volt barátnőm és együtt voltunk. Mennyire büszke és boldog voltam az együttlét után. Habár a szex Jiminnel ezerszer jobb, de utána mindig úgy érzem magam, mint egy beteg perverz állat. Hogy tehetem ezt a legjobb barátommal? Utáltam a Big Hitet, hogy ebbe a kínos helyzetbe kényszerítenek. Mérgembe felültem az ágyon és öklömmel a matracra csaptam. Persze Jimin egyből felriadt. Értetlenül nézett rám, majd mikor tekintetünk találkozott csak sóhajtott egyet és elindult kifelé. Mielőtt elhagyta volna, az ágyat elkaptam a csuklóját.

- Ne menj! – mondom fáradtan. – Szükségem van rád... – sóhajt egyet. Ő és én annyira mások vagyunk.

- Szerintem aludnod kéne. Holnap, majd beszélünk. – néz rám gyönyörű sötét szemeivel.

- Soha nem beszélünk... - mondom. Mindig ezt mondja, hogy majd megbeszéljük. Másnap még is úgy teszünk, mintha semmi nem történt volna. Visszaül velem szembe.

- Akkor most mondjad! – harap a szájába az idegességtől. Ajkai felvannak duzzadva, ezt én okoztam. Úgy betudnám verni a képem, amiért ezt teszem vele. 

- Nem bírom ezt csinálni. Én nem tudom elfogadni, hogy ezt tesszük. Én a nőkhöz vonzódom... de amikor már nagyon ki vagyok, eszembe jutsz. Az ajkaid, a finom bőröd, a csodás mosolyod, a selymes hajad és azok, amiket tettünk. Nem bírok magammal. – simogatom meg a kezét. Nem húzza el, mert most csak ketten vagyunk, de a szeme, mint mindig most is önuralomra fegyelmez. Nem tudom, hogy képes ennyire jól kezelni ezt a helyzetet. Pár órával ezelőtt bármit megtehettem vele. Akkor nem a barátom volt, hanem a szeretőm, de most már ismét az, és nem fér bele egy ilyen gyengéd érintés...

- Most jobb, hogy ki mondtad? – kérdezi fejét oldalra döntve.

- Igen! Ha a Big Hit engedne minket randizni, ha néha elszabadulhatnánk, és kicsit csajozhatnánk. Kiereszthetnénk a fáradt gőzt, akkor lehetnénk megint úgy, mint régen és nem kéne undorodnom magamtól. – folytatom ökölbe szorított kézzel. Mikor felnézek, ő csak komolyan néz és hümmög egyet.

- Akkor jó éjszakát Jungkook. – áll fel és távozik. Én pedig egyedül maradok a gondolataimmal. Irigylem, amiért ennyire jól tudja a határokat. Én teljesen szét vagyok csúszva miatta, de még mindig jobb, mint Nélküle. 

Emlékszem, mikor még tényleg csak barátok voltunk, már akkor is csodálatosnak találtam. Vastag ajkait, aranyos mosolyát és izmos testét. Olyan akartam lenni, mint ő. Kiskutyaként követtem mindenhová, hogy el tudjam lesni a csajozós trükkjeit. 

Arra nagyon hamar rájöttem, hogy sokkal közvetlenebb, mint a többi tag. Mindenkit megölelt, kezét a combjukon pihentette, közel ment hozzájuk. Én soha nem voltam ilyen, nem szerettem, ha az aurámba másznak. Csak Taetól viseltem el, mert ő olyan volt, mint a testvérem. 

Jimin sokszor bohóckodott, hogy szerelmesek vagyunk, meg adjak neki csókot, de tudtam, hogy ezek viccek. Zavart, mert féltem, hogy melegnek bélyegeznek, de Jimin engem nem tapizott, mint a többieket. Ezek viccek voltak. Amik a rajongókat lázba hozták, mi pedig jót nevettünk. Aztán egyszer próba közben a combomra tette a kezét, amikor magyarázott az új táncmozdulatról. Vagy tíz percig ott volt a keze és én nem tudtam másra gondolni csak arra, hogy az a kicsi kéz, milyen finom és meleg. Aztán eszembe jutott egy perverz gondolat, hogy olyan rég verem én ki magamnak. Mi lenne, ha ez a kéz tenné. Ekkor megijedtem magamtól és kirohantam a mosdóba. 

Itt kezdődött, akkor kellett volna egy csaj, aki könnyít rajtam, de akkor már két éve nem jött lány a közelembe, csak sminkes, stylist és mintha direkt, olyan staffot válogatnának össze, akihez soha nem lenne férfinak gusztusa. Ellenben Jimin kacér volt, szexi és mióta desinget váltott kifejezetten lányos. Szóval ez volt az a pillanat. 

Egyre több ilyen pillanat volt, mert Jimin már engem is úgy kezelt, mint a többieket. Hiába vertem ki este vagy a koncert előtt közvetlenül. Pillanatok alatt fel tudott húzni. Ahogy rázta előttem a formás seggét táncközben, vagy, ahogy nagyon közel hajolva megéreztem a leheletét a nyakamon. 

Akkor szakadt el a cérna, amikor egyik fellépés után fotózkodtunk és nem volt több ülőhely, ezért az ölembe ült. Már korábban is csinált ilyet, de, akkor nem voltam még ennyire kanos. Szóval ott ült. A formás fenekével és talán arra az egy két képre ki is bírtam volna, de ő valamiért nem érezte kellemetlennek a helyzetet. Kedélyesen beszélgetett Hopival valami rohadt fontosról... Egyszer csak éreztem, hogy elhallgat. Tudtam miért. Végem volt. Teljesen elvörösödve próbáltam másfelé nézni, csak rá ne kelljen.

- Jiminie! Hahó! Figyelsz rám? – kérdezte Hopi, de választ nem kapott.

- Jungkook? Minden rendben? – kérdezte Jimin. Én nem tudtam, mit csináljak. Félve ránéztem. Ahogy tekintetünk találkozott egy kicsit megmozdult rajtam, én pedig halkan nyögtem egyet. Tuti direkt csinálta.

- Igen, csak leszállnál? Nehéz vagy. – mondtam kerülve a tekintetét. Szó nélkül megtette. Én pedig rohantam a mosdóba. Azóta se kérdezte meg, hogy miért állt a farkam. Nem is tudnám a választ.

Talán itt még képes lettem volna megállni, de a Big Hit egyre több koncerten kért kettőnket, hogy fanszervizeljünk a rajongóknak. Próbáltam nem nagyon élvezni, de amikor hozzám ért az egész testem, mintha új életre kelt volna. Néha észrevettem, hogy mikor bátrabb vagyok, zavarba jön, és kicsit elvörösödve, arca elé tartva kezét kacarászik. Egy csoda volt az életemben, amikor rossz kedvem volt, egyből jobb lett a mosolyától. 

Aztán végre nagykorú lettem. Azt hittem, majd kapok egy kis kimenőt, hogy illően megünnepeljem. Végülis kaptam. Akkor forgattuk a BonVoyage- t. Maga az utazás fantasztikus volt, de a kamerák miatt esélyünk se volt csajozni. A nagykorúságomra a szokás szerint virág, parfüm és csók járt volna. A srácoktól kaptam egy tortát és nagyon sok alkoholt, de azt hittem a hagyomány elmarad. Mikor már mindenkit megkapott az alkohol Jimin kicsit eltűnt és izgatottan tért vissza. Kérdés nélkül berángatott a fürdőbe.

- Mi az? – kérdeztem kissé kóválygó fejjel.

- Olyan szomorúnak tűntél, ezért ezt csórtam az egyik kertből. – nyújtja felém a kicsit meggyötört virágot, azzal a csodás mosolyával, amit úgy szeretek. Illetve rám fújt a parfümjéből. Meglepetten néztem felé. Nagyon boldog voltam. A nyakába ugrottam és szorosan megöleltem. Ahogy testünk összesimult és körbelengett minket az illata éreztem, hogy megrándul a gyomrom. Annyira ki voltam éhezve az érintésre, hogy ahogy végig simította a hátam halkan nyögtem egyet, mire ő sóhajtott és kicsit ellökött magától. Mélyen a szemembe nézett. – Van még valami, de azt neked kell eldönteni, hogy akarod-e. – egyből az ajkaira néztem. Azok a vastag formás ajkak. Hogy az istenbe ne akarnám? Nyeltem egyet. Akkor kellett volna nemet mondanom. Vagy inkább ő volt a hibás, hogy megkérdezte. Miért tetted ezt velem Jimin? Lassan bólintottam és ő megszüntette köztünk azt a kis távolságot is. Annyira fantasztikus volt. Csak egy pillanatig tartott, ahogy hozzám értek az ő forró ajkai. Csak épp egy gyengéd puszit lehelt a számra. Mondhatni baráti csók volt, de az egész testem beleremegett. Még többet akartam. Ekkor vesztettem el Jiminnel szemben az önkontrolomat. Innentől kezdve bármit megadtam volna, hogy simogasson, csókoljon, hogy elégítsen ki, mert már én magam nem tudtam... Épp, hogy felfogtam és éreztem mi történt már véget is ért. Jimin nem adott sokat, de épp elég volt ahhoz, hogy boldog mosolyt csaljon az arcomra.

- Remélem most már boldog vagy, kicsi Jungkook. – mondta azzal az édes mosollyal az arcán és óvatosan belebokszolt a karomba. Szemei fényesebben ragyogtak, mint eddig, amitől még szebbnek láttam. Mikor visszamentünk a többiekhez már mindenki aludt, így mi is csendben elhelyezkedtünk a kanapén. Másnap úgy tettünk, mintha semmi nem történt volna. Nem voltam biztos benne, hogy Jimin egyáltalán emlékszik, de ezután mindig a közelében maradtam.