Csak szex?

JK - Egy sérülés története

Jimin nem mozdul, ami még mérgesebbé tesz. Hagyj már békén! Üvöltök magamba, de valamiért képtelen vagyok megszólalni. Látom, ahogy tekintetét elemeli rólam, és a földet kezdi bámulni. Fogalmam sincs meddig állunk így. Illata körbe leng minket, ami nem rég még izgalommal, most undorral tölt el. Végig nézek meztelen testén. Izmai, amik az előbb finom formát adtak neki, most megfeszülve dudorodnak, ezzel még férfiasabbá téve. Érzem, hogy kezd hányingerem lenni, hogy én egy ilyen férfival dugtam, mint egy buzi. Az égnek emelem a szemem, és próbálom kibírni, amíg végre elenged. Tudom, hogy megteszi, mert nem hagytam neki más választást.

- Kérlek, legalább hallgass meg! - hangja megtört, és nagyon halk. Mellkasom megfájdul tőle. Nagyon rossz, így látnom a legjobb barátom. Miattam omlott össze. Érzem, hogy felém fordul, így tekintetem elkapom a szőke tincsekről, amik közösülésünk miatt állnak összevissza. Undorodom magamtól, tőle, a világtól. Érzem, hogy teste melege eltűnik közelemből, ami talán most először okoz megkönnyebbülést. Illata sem tolakodik, annyira orromba már, így kezdek megnyugodni. Most elmehetnék, de még se mozdulok. - Menj, ha így látod jónak, de szerintem megérdemelnék annyit, hogy meghallgass. - lassan lecsúszik a földre, amitől még összeomlotabbnak tűnik. Nem sír. Ő sokkal erősebb, mint én. Továbbra is képtelen vagyok elmenni. Nem tudom, így itt hagyni. Ő még is csak a legjobb barátom, függetlenül attól, amit vele tettem, és attól, amit érez irántam, ha érez egyáltalán. Biztos van valami jó magyarázata. Csak hagynom kell, hogy elmondja, és minden rendben lesz, mint mindig. Én is leülök a földre, és várok, de ő nem szólal meg, így belekezdek én.

- Kérlek csak mondd, hogy valamit félreértek, hogy nem vagy belém szerelmes, hogy ez az egész, ami köztünk van, csak egy kényszer megoldás! Kérlek, mondd, hogy ha most megváltoztatnák a szerződést, és lehetne barátnőd, elmennél bulizni, és becsajoznál! Kérlek mondd, hogy ez csak szex! - kérdezem tőle reménykedve, hogy most is, mint mindig, lesz egy frappáns válasza, és a világ helyre áll. Csak nézem, ahogy a földön kuporog meztelenül. Kívülről úgy tűnhet, hogy ki van szolgáltatva nekem, de valójában én vagyok kiszolgáltatva neki.

- Jungkook... Mindig szerettelek. Ne ezen a kis szavacskán akadj fent kérlek. Hiszen már te is annyiszor mondtad nekem. Annyiszor mondjuk a többi tagnak, az armyknak. Szinte elvesztette a jelentőségét. Nem is tudom pontosan már, mikor kezdtük el ezt, a mi kis játékunkat egymással, ami inkább lassan már, egy titkos párkapcsolat. Nem hiszem el, hogy neked nem jelentek többet, mint egy barát. - néz rám. Tudom, hogy kiakar belőlem olvasni valamit, ami neki tetsző lenne, de én ilyen válasszal nem tudok szolgálni. 

- Többet jelentesz, mert nem csak a barátom vagy, hanem a bátyám, a családom is. - próbálok mosolyogni, hátha ezzel a válasszal jobb kedvre tudom deríteni. Hiszen itt szó sincs arról, hogy ne lenne fontos számomra. Mindennél többet jelent!

- Kook, nagyon remélem, hogy egyik családtagoddal se csináltál olyanokat, mint velem, főleg nem a bátyáddal. Nem tudnék a szemébe nézni többet. - nevet, én pedig nem is értem, mi van vele. Lehet, hogy perverz beteg állat vagyok, de nem ennyire. Ez nem mozdítja előrébb a gondunkat.

- Dehogy! Ne beszélj hülyeségeket kérlek... - válaszolok idegesen.

- Na látod! Épp, ezért nem mondhatod nekem azt, hogy olyan vagyok. Mert nem vagyok. Ha többet érzel irántam, akkor az az érzés, nem lehet ezekhez hasonló. Inkább olyasmi lehet, amit egy lány iránt szeretnél érezni. - szemei megcsillannak. Eszembe jut, hogy ezt a szemet mennyire szeretem. Igen, ha lány lenne talán már a kezét is megkértem volna. Elfordítom a fejem, és próbálom kiverni a gondolatot a fejemből, hiszen ő egy férfi.