Csak szex?

JM - A múlt kalandjai IV

Reggel ismét előbb keltem. Gondolkodnom kellett kicsit. Mivel kiadtam magamból a szexuális feszültséget, végre kitisztult a fejem. Bűntudatom volt, amiért nem vettem észre, hogy Jungkook ennyire rosszul viseli a kialakulóban lévő helyzetet. Nagyon jól megjátszotta előttem magát. Mintha neki is rendben lenne.  Ez csak egy ideiglenes megoldás, ami nagyon kellemes és izgalmas lehet. Erre tessék. Belül komoly homofóbiával, önundorral, és egyéb démonokkal küzd. Aish! Mit tehetnék? Próbáltam a régen is bevált módszert alkalmazni, miszerint úgy teszünk, mintha nem történt volna semmi, de Jungkook a próbák alatt, és a fellépésen is végig bámult. Mikor végre véget ért a koncert, kénytelen voltam beszélni vele. 

– Minden rendben? – kérdeztem, de semmi válasz nem érkezett, így finoman tarkójára tettem a kezem, és megsimogattam a nyakát. Lassan rám emelte sötét szemeit, így megismételtem. – Minden rendben? – olyan mélyet és hosszat sóhajtott, hogy azt hittem, soha nem szólal meg.

- Azt hiszem, már semmi se lesz rendben. –Távolodott el tőlem, és ekkor vettem észre, hogy a kezem egész eddig a nyakán volt. Utáltam magam, hogy nem vettem észre, mennyire rátelepedtem. Bocsánat kérően rámosolyogtam, majd csatlakoztam a többiekhez, és próbáltam tartani a távolságot. Éreztem, hogy neki gondot jelent a közelségem. Nem akartam erőltetni semmit. Teret akartam neki adni, hogy magába eltudja dönteni, mit akar. Nem ment másképp, csak ha elkerültem.

Este kellemetlen feszültség lebegte be a szobánkat. Fogalmam se volt, hogyan bírom ki egy ágyban vele. Igaz, már az utolsó éjszakát töltöttük közös szobába.

– Miért haragszol? Csak nem állok készen erre. Nekem ez túl meleg. – hadarta. Már az ágyba voltunk, mikor végre megszólalt. Fáradt voltam. Már nem álltam készen arra, hogy ezt megbeszéljük. Egész nap erre a beszélgetésre vártam, de nem számítottam rá, hogy ilyen későn akar belevágni.

- Nem haragszom Jungkook. – mondtam. Tudtam, hogy teljesen félre fog érteni, de muszáj volt kicsit eltávolodnom tőle, mert éreztem, ahogy elkezdett vibrálni körülöttem a levegő a szexuális feszültségtől.

- Akkor miért vagy velem fura? – kérdezte és éreztem, hogy közelebb húzódik. Juhé! Nehezítsd meg kölyök, kérlek...

- Próbálom visszafogni magam, hogy ne érjek hozzád. – amint kimondtam, már meg is bántam. Nem akarok neki ilyeneket mondani, de annyira megszoktam, hogy mindent elmondhattam.– Hozzád szoktam mostanában. – hangom nagyon érzéki volt, ami zavarba ejtett. Pedig egyáltalán nem akartam elcsábítani. Mellette soha nem vagyok a magam ura. Megfordultam, és meglepődtem, hogy szembe találtam magam vele. Azt hittem több hely van köztünk.

- Nem kell visszafognod magad. Én se tettem az elmúlt két éjszaka. – ahogy sóhajtott a levegő megsimogatta az arcom. Muszáj hozzáérnem. Kisimítottam egy sötét, bársonyos tincset az arcából. Ahol kezem bőréhez ért bizseregni kezdtem. Nem akarok kertelni.

- Te... sokkal érzékenyebb vagy, mint én. – mondtam halkan. Én mindent megtennék a karrierem érdekében, az sem zavar, ha emiatt homoszexuális kapcsolatom lesz. Ő nem ilyen, vannak álmai. Feleség, család és egyéb sablonos dolgok.

- Miért is? – Nevetnem kellett. Nyilván én tűnök érzékenyebbnek. Valójában nekem, ezek csak testi dolgok. Az én álmom, hogy mindenki megismerje a nevem, hogy hallják a hangom, hogy lássák a táncom. A többi másodlagos.

- Nekem nincsenek ilyen romantikus vágyaim, és álmaim, mint neked. – kacagtam huncutul. Finoman karomba bokszolt, amit szokás szerint nem hagyhattam annyiban. Sokkal erősebb nálam. Lefogott és pillanatok alatt felém került, majd mint egy gyerek diadalittasan kacagott. Annyira aranyos. Hirtelen bizseregni kezdtem alul. Na basszus... – Na, már nincs olyan nagy szád – suttogta egész közelről, ami még kevésbé segített rajtam. Miért kell mindig elkalandoznom? Ez csak egy baráti játék volt, de épp a férfiasságomon ült kemény, izmos fenekével, és hogy kezem lefogja, kicsit előre kellett dőlnie, így arcunk pár centire volt egymástól. Kipirult az arca, ahogy realizálta a helyzetet. Szemét az enyémbe mélyesztette. Istenem, de kívánom. Hirtelen megszüntette köztünk a távolságot, és már is ajkaim kényeztette. Az övéi annyira finomak, annyira tökéletesek, annyira kívánatosak. Remegett a sok elfolytott vágytól, én pedig az ő hevességétől. Amint felszabadultak a kezeim átkaroltam, és ahol értem simogattam. Mindent felakarok fedezni rajta. Hátán lecsúsztattam a kezem fenekére, olyan formás, olyan dugni való. Muszáj volt rámarkolnom, mire csókunkba nyögött. Ettől, még jobban beindultam. Hirtelen eltávolodott, és mellém feküdt. Na nem! Ez nem volt elég! Mellkasát simogattam, és végre először én kezdeményeztem a csókot. Hagyta, hogy végre én játszak el vele, ami nagyon boldoggá tett. Végül is ő mondta, hogy ne fogjam vissza magam. Ajkaitól elváltam, és arcvonalát kezdtem finom csókokkal behinteni. Mikor a nyakát kényeztettem, halkan nyögdécselt. Mindig tudtam, hogy érzékeny, de nem gondoltam, hogy egyszer ilyen hangokat csalok ki belőle. Még több kell! Végig csókoltam izmos mellkasát, és nyelvem végig húztam kockás hasán. Majd ismét a szemébe néztem. Nem fordította el tekintetét, állta a kutató íriszeimet. Ki volt pirulva az izgalomtól, és ajkai vörösek voltak a csóktól. A szám helyét, kezem vette át, keresve az érzékeny pontokat testén. Többre vágyott, láttam a szemében. Megcsókoltam, miközben alhasát simogattam. Még nem akartam tovább lépni. Tudnom kellett, hogy tényleg készen áll. Nem akartam megint gyerek sírást. Hirtelen megéreztem a kezét, ahogy ő is az alhasamat simogatta. Ez túl sok! Olyan kívánatos. Már csak az illata megőrjít, de még el kell viselnem a teste melegét, izgató hangját, és most finom érintéseit is be veti. Megfogom erőszakolni, ha így folytatja.