...Ne már!

15. rész - Szenteste

Na előbb értem haza, mint gondoltam. Szóval örülünk, mert a rész is korábban jön 😋❤

Gyorsan felkaptam egy pólót egy szép karácsonyi mintával és hozzá egy sötét farmert, majd el is indultam Jiminhez a partra.

Siettem, nehogy elkéssek.
Ilyenkor, karácsonykor, gyönyörű volt a város.. Tele égőkkel és lámpákkal vegyes színekben. És ez elszokta venni párszor a figyelmem, szóval vesztek időt a bambulásommal. Ezért sietek.

Csodáltam őket, tele voltak az utak és az utcák karácsonyi díszekkel.

Zölden, kéken, pirosan, sárgán, rózsaszínben, fehéren, narancssárgán, lilán és sok más színben világítottak a fények.

A parton, az egyik karácsonyfánál a tengerparton, megláttam Jimint.

Integettem neki.

Ő is karácsonyosba vágta magát. Jól állt a piros, santa kolusso-s pulcsi rajta.

Mikor odaértem, átöleltük és üdvözöltük egymást.

- Na, akkor hová megyünk, Tae?

- Ott van az a nyakláncos bolt! Személyre lehet szabni a lánc szövegét.

- Ez jó ötlet! - biztatott.

- Arra gondoltam, hogy csináltatok gyorsan kettőt. Az egyiken az áll majd, hogy "Tae". A másikon meg az, hogy "Kook". Én hordom majd a Kook-os felét, ő pedig a másikat. Hogy tetszik?

- Ne már... Ez gyönyörű ötlet! Menjünk is, hogy meglegyen minél előbb! - megfogta a kezem, és már ráncigált is, hogy siessünk.

~

Egy óra után készen is volt.

Nem, nem vártunk ott egy órát... Közben el voltunk. Bambultuk a díszeket, a többi kirakatot és a boltokat is megnéztük.

Jimin vett Jungkooknak egy aranyos karácsonyi pulcsit. Nekem pedig nem tudom mit, szerintem azt már megvette, csak persze, nem hozta el magával. Nem is lenne meglepi, ha tudnám előre, mit kapok.

Pár percet vártunk még, volt még egy kis időnk.

Megkérdeztem Jimint, hogy mit csinál ma este és holnap. Merre fog járni.

- Előreláthatólag egyedül leszek, otthon. Hisz anyámék nyaralnak. Én meg direkt miattatok nem akartam velük menni. Hisz ki vigyázna rátok, rajtam kívül, ha baj lenne? - pirult el halványan.

- Akkor nem szeretnél velünk karizni? Szerintem nem fogja Jungkookot sem zavarni. És a többi "privát dolgot" majd eltoljuk... Nem szép egyedül maradnod. - varázsoltam mosolyt az arcára.

Megsimiztem a hátát, majd szólt az úr, hogy készen van a két nyaklánc.

Tökéletesek lettek. Csillogtak a szemeim. És az ár is elfogadható volt. Nem, mintha Jungkook nem érné meg az univerzum összes pénzét, de mégsem adnék ki egy bizonyos összegnél többet. Hisz akkor már inkább megcsinálom magam.

Elvettem a nyakláncot, majd zsebre téve elkísértem Jimint haza.

A háza előtt állva, hozzám fordult.

- Akkor mikor jöhetek?

- Bármikor. Kicsit összepakolok, és jöhetsz. Gondolom te is még elcsomagolnál egy-két dolgot.

- Rendi. Örülök, hogy veletek lehetek és nem egyedül kell kuksolnom a házban, mint máskor is. - nevetett és egy öleléssel elbúcsúztunk egymástól.