Aki elkapta a gyilkost! (Befejezett)

☠️ Hawaii

A macska egyhamar megszerezte a jegyeket, és miután odaadta Árnyéknak, Sai elindult Rei háza felé. Mikor odaért, nagyon vacillált, hogy bekopogjon, avagy menjen tovább... de a végén összeszedte magát, és kopogott. Rei ahogy ajtót nyitott, ledöbbent. - Á, szia... végeztél is a munkával?
- Sajna még nem.
- Valami baj van? Bejössz...? - „Ne hívd be."- figyelmezteti magát.
- Nem akarok zava... - De még be se fejezte, Rei egyszerűen behúzta, és vadul megcsókolta.
Sai átkarolta partnerét, és vad nyelvcsatát kezdeményezett, amibe társa készségesen belement. Miután levegőért kapkodtak a szenvedély után, Sai megfogta Rei kezét.
- El kell utaznom.
- Micsoda? - tér magához. - Hova és mennyi időre? - Egyszerre valami nyugtalanító érzés kerítette hatalmába.
- Hawaii és két hét.
- Jó messzire... - próbál nyugodt maradni.
- Oda-vissza vettem négy jegyet.
- „Négyet, kivel megy."- Ez jutott legelsőnek eszébe.
- Eljössz velem? - teszi fel a kérdést a szürkeség, ami miatt idejött.
Rei annyira meglepődött, hogy tátva maradt a szája... azt hitte, rosszul hall. - Te- tessék? „Vett nekem egy jegyet, gondolt rám... azt hiszem, ha nem én lennék, a nyakába ugranék." - Erre megtorpan a gondolatmenetében „Miket beszélek már, térj már magadhoz."
- Rei? - néz azokkal a csodás ezüst szemekkel.
- Nem - vágja rá.
- Mi?? - Sait teljesen sokkolta ez a szó.
- Sajnálom, de amit művelünk, az nem normális...
Sai nem tudott magához térni, bólintott, és kisétált a házból.
Rei a földre ült, mikor már Sai távozott. - Igen, igen, így jó... - Ezt kezdte hajtogatni.
Sai az utcán lédergett, mikor megcsörren a telefonja, legelsőnek fel se tűnt neki... csak majd az ötödik csöngés után jutott el hozzá, hogy az ő telefonja rezeg.
- Halló!
- Na végre, hogy felvetted...
- Igen, mi az? - adja a szokott stílusát.
- A lányom el akar menni veled.
- He? Hogy mi?
- Látni akarja a férje gyilkosát, én mondtam...
- Felőlem - vágom rá, mielőtt befejezné.
- Tényleg?
- Ja, holnap 5 órakor az repülőtéren.
- Hát jó, de vigyázz rá, mert ha nem...
- Aha. - Ezzel letette, belefojtva a főnökbe a szót.

- Ez a kölyök... - dühöng a főnök.

Eközben Árnyék hazament összepakolni, de ahogy belépett, megcsapta szeretője finom, bódító illata... eszébe is jutott az éjszaka, ahogy karjában tartotta, ahogy ölelte, ahogy egy csókkal levette a lábáról, most mégis úgy látszik, megmakacsolta magát a fiú, de miért...
Gyorsan összepakolta, aztán egy bárban töltötte az éjszakát, nem bírt otthon maradni... nem lett olyannyira részeg, hogy ne tudjon magáról, de azért nem kellett félteni.
Aztán már csak fél óra volt 5-ig, el is indult a reptérre, mire odaért, teljesen kijózanodott.
Pontban 5 órakor a lány is megjött, bőröndjét húzta maga után, kisírt szemei vöröslöttek a halvány napsütésben, és két óriásgorilla jött utána. Szolidan intett nekik, ők meg megállnak előtte.
- Árnyék - köszönti.
- Sofia. Ön... - hajol meg a 28 körüli hölgy, világosbarna haja arcába omlott, és halvány ciklámen szemeivel nézett végig a hírességen, akiről már annyit hallott.
- Fiatal létemre... igen, én vagyok - mondta, mert amit készült mondani, azt sokszor megkapta már.

Eközben Rei toppant be a reptérre, mikor meglátta Sait azzal a csajjal, annyira ideges lett, hogy nem vette észre az előtte lévő oszlopot, és sikeresen lefejelte. - Auu... - fogja a fejét, és megbúvik az oszlop rejtekében. Ki az a csitri? - dühöng.

- Akkor induljunk - mutat Sai a repülő felé, és elindul, a lány csendben követi.

Rei addig nézi őket, míg el nem tűnnek a látóteréből, ahogy az induló gépre pillant, összeszorul a szíve. Így mikor kifele indul, és megpillantja a levegőben a gépet, nem tudja megállni, hogy ne menjen vissza, és ne vegyen Hawaiira egy jegyet. A következő járat délután indul, így hazament összepakolni.

Eközben a gépen...
- Köszönöm, Árnyék, hogy engedted, hogy veled jöjjek. Nem leszek láb alatt...
Árnyék ránéz, és bólint. - Ryo.
- Mi?
- Hívj Ryónak.
- Oh, értem... kérdezhetek valamit?
- Mondjad.
- Nem akarlak megbántani... csak...
- Mondjad, nem lehet megbántani... - Erre a kijelentésre elgondolkodott, valamit nem értett, senki eddig soha nem bántotta meg, de Rei szavai teljesen lesújtották, de miért?
- Apám szerint te egy szívtelen, rideg, gonosz és őrült fazon vagy.
- Oh, hm... hát igen, jobb velem vigyázni - vigyorodok el.
- Nincs senki fontos az életedben?
- Te inkább nem azt akarod tudni, hogy nincs-e valakim, hogy apád sakkban tudjon tartani - nézett rá rosszallóan.
- Micsoda? Nem- nem...
- Nincs, a kapcsolatok csak gyengeség...
- Ez nem igaz, ha szeretsz valakit, az erőt ad... és miatta sokkal erősebbé válsz - emeli fel a hangját.
Meglepetten pislogott párat.
- Jaj, sajnálom... felemeltem a hangomat - szégyelli el magát a lány, és lefele kezd bámulni.
Legyint egyet Sai, és kifele kezd bámulni.