6. fejezet - "Ez nekem magas"

88 10 5
                                    

- Jó reggelt! - csoszogott ki szobájából Lia ásítva.

- Jó reggelt! Kérsz reggelit? - forgolódott a konyhában Minseok.

- Igen, köszönöm. - foglalt helyet az asztalnál. - Többiek?

- Még alszanak. - felelte a fiú miközben beletett két szelet kenyeret a pirítóba. - Tessék, a kávéd.

- Köszönöm! - vette át az éltető italt Lia, melynek tetején díszelgett egy barna habszív. Akaratlanul is megmosolyogta a kis mintát. 

Miután elkezdte szürcsölni a koffeinbombáját, lassacskán barátai is hömpölyögtek kifelé szobáikból álmosabbnál álmosabb fejjel. 

- Reggelt. - lépett be a konyhába Chanyeol is hajába túrva.

- Jó reggelt. - a tegnap esti beszélgetésre visszaemlékezve vigyorgott a fiúra Lia.

Chan viszont rá sem nézett, nem is köszönt vissza. Ugyan úgy viselkedett reggel vele, mint amikor megismerkedtek. Lia arcáról azonnal eltűnt a mosoly. Már-már kezdett örülni annak, hogy kezdték őt elfogadni társai - főleg Chanyeol és Junmyeon -, de úgy tűnt le kell szállnia a földre és nem álmodozhat tovább.

  E҉X҉O  

Így teltek a napok. A colos csak annyira volt kedves Lia-val, hogy nem sértegette minden egyes pillanatban; de többet nem tett a baráti kapcsolatukért. Már-már kezdett elszállni az a csipetnyi remény is a lányból, míg nem néhány nappal később furcsa fordulatot vett az egész.

A sikeres reggelizés után mindenki összekapta magát és már mentek is vissza a céghez, hogy tovább gyakoroljanak a koncertre. Lia szokásához híven futkosott mindenfelé az épületen belül. Ebéd tájékán viszont keresni kezdték őt barátai, de nem találták sehol. Sem az étkezdében, sem bármelyik társalgóban, esetleg zenei stúdióba. Már tárcsázták a telefonszámát is, de semmi. Eltűnt a föld színéről. A fiúk elkezdték szervezni az "új" kereső csapatokat, amikor váratlanul betoppant valaki az ajtón kezében néhány papírköteggel és ruhaanyaggal.

- Biztos, hogy nem maradsz nálunk még egy kicsit? - hallatszott egy mélyebb férfi hang a folyosóról.

- Biztos; és köszönöm a segítséget! - kuncogott Lia a fiúra nézve.

- Ki az új barátod? - fintorogva tette fel kérdését Chanyeol a teremből.

Lia a colosra fordította tekintetét, arcáról gyorsan eltűnt a mosoly. 

- Taemin! Te mit keresel itt? - lépett közelebb az ajtóhoz Jongin.

- Jonginie! Nem is tudtam, hogy ilyen bájos menedzseretek van! - mutatott a lányra a megszólított srác.

- Még csak egy hónapja van itt. - nézett le mosolyogva Lia-ra.

- Akkor is! Csodálkozom, hogy nem verte nagy dobra a főnökség, hogy új menedzser van a cégnél. - fonta össze karjait maga előtt Tae. - Szívesen várunk vissza Lia. Bármikor jöhetsz hozzánk, ha úgy tartja kedved. - vigyorgott a lányra.

- Úgy lesz! - virult ki Lia arca.

- Nekem most mennem kell. Majd még találkozunk szépségem! - intett még egy utolsót Taemin, majd nagy léptekkel továbbállt.

- Mégis hol voltál?! - emelte meg hangját Junmyeon, miután becsukták a próbaterem ajtaját.

- A ru...

- Nem érdekelnek a kifogásaid! Miért nem vetted fel a telefonodat? - emelte fel tenyerét a lány arca elé a fiú, ezzel elhallgattatva őt.

- A telefonom! - ijedt meg a kütyüre gondolva. - Biztos kint hagytam az autóban. - gondolkodott.

EXO or Secret [HU]Where stories live. Discover now