Macskadémon |Taekook| ✓

Epilógus

Taehyung szemszögéből:

~1 hét után~

Majdnem éjfél múlt mire Jungkook valami fura löttyöt elkészített, majd meg is itattot velem.
-Mi ez Jungkook? – kérdezem páromat, aki izzadt homlokomat törölgeti egy hideg ronggyal.
-Segít elterelni a figyelmedet, hogy amíg változol addig ne érez olyan nagy fájdalmat – simogatja meg kedvesen a fejemet én pedig belebújok érintésébe. Olyan kellemes, olyan puha.
A fura rózsaszín színű ital nem volt keserű, se édes, igazából nem volt semmilyen íze. Így nyugodt szívvel ittam meg.
A gyomrom folyamatosan bugyog, de még nem fáj. Bár Jungkook azt mondta, hogy nem fog fájni én azért félek az ilyen hókuszpókusz dolgoktól.
Anyáék otthagytak engem. Írtak egy levelet, hogy elköltöznek Koreából, én pedig tegyek azt amit akarok az életemmel. Jungkook ott volt velem és Jin is, mindkét fiút magamhoz ölelve kezdtem el keservesen sírni, de egy picit a boldogságtól is, mert megszabadultam tőlük és most már lesz egy családom. Nem nagy, de nekem tökéletes.
-JUNGKOOK!!! – kiáltok fel mikor a számba, konkrétan a fogaim közt egy fájó nyilalló érzés jelenik meg és a fejem is borzasztóan lüktetni kezd.
-Most kezdesz változni, ne aggódj édesem – simít a homlokomra én pedig csak bólintok egyet. Nem bírok megszólalni annyira fáj.
Egy óra telt el mióta a változás tart és időközben a fogaim élesedni kezdtek és a fejem teteje is egyre dúsabb lett. A gerincem és a fenekem közti részen egy hosszú farok szerűség nőt ki belőlem, ami így első érintésre elég bizarr.
-Úristenhh – nyögők fel mikor a változás vége kezd el elindulni és most a szemem kezd el égetően szúrni. – Jungkook mikor lesz kész ez a szar? – ordítok fel, mint egy éppen szülés közben lévő nő, mivel konkrétan olyan fájdalmam van csak nem azon a területen.
-Kész vagy életem – fogja meg a két kezem és segít felállni az ágyról. Lassan nyitom ki a szemeimet, s nézem meg magam a tükörbe. A szőke hajzuhatagom felett vajszínű fülecskék, hátulról pedig egy sárgás farkinca található. Kezemmel végig simítok magamon, végig nézem az összes új testrészeimet.
-Szép vagyok Jungkook? – kérdezem ijedten mikor tátott szájjal néz végig az egész valómon.
-Szép vagy életem, a legszebb macskadémon – fordítja feléje a fejem és ajkaimra ad egy hosszú csókot, amit én egy vigyorral az arcomon viszonzok neki.

Így van Jungkook, a te macskadémonod!

~Vége~