Beragyogj Este🌙 | SB ff.

t h i r t y - e i g h t h

"Gyorsan ráfordítottam a zárra a kulcsot, és megfordultam, mikor..." Mikor nekimentem valaminek. Vagyis inkább valakinek. Bence állt előttem, és mosolyogva figyelte a szerencsétlenkedésem, miközben zavartan felpillantottam rá. - Szia- mosolyodtam el, mikor megláttam a kedvesen mosolygó szemeit. - Szia - húzta félmosolyra száját, és magához húzott egy ölelésre. Mikor elengedett, elindultunk a közeli kávézóba, közben pedig a napomról kérdezgetett. - Nem történt semmi érdekes- válaszoltam- És veled?-.
- Próba, próba,próba- mondta nevetve, mire én is elmosolyodtam. -Szóval megy a biznisz- állapítottam meg, mire csak bólintott. - És Hannával vannak fejlemények? - tért át a számomra még mindig kellemetlen témára. - Hát, ami azt illeti vannak - húztam el szám - kibékültünk. Állítólag- tettem hozzá, mire kérdőn felém nézett. Sóhajtottam, és folytattam. - Tegnap összefutottam vele az utcán, - kezdtem az egész sztorit - és mondta,hogy sajnálja, és hogy visszaadta volna, még ilyenek, én meg mondtam, hogy még gondolkoznom kell rajta. Erre ma a suliban odajött, és kérdezte, hogy átgondoltam-e, mire mondtam, hogy igen, és hogy megpróbálhatjuk újra, de igazából, nem jutottam semmire - fejeztem be a kissé hosszú gondolatmenetet. - És még azt mondtad, hogy nem történt semmi érdekes- mosolyodott el, mire elröhögtem magam. - Nem, ez nálam megszokott- röhögtem még mindig, majd beléptem az ajtón, mert közben megérkeztünk a kávézóhoz. Leültünk egy asztalhoz,és megrendeltük az italokat, miközben a bentlakásos életről mesélt. - Nagyon vicces volt, mikor... - mesélt, és közben többször is elmosolyodott az emlékek felidézése közben. - Tessék- tette le elém a felszolgáló a teám, Bence elé pedig forrócsokit. Kb. másfél óra beszélgetés után elindultunk haza, mert ma még tanulnom is kell. A házunkhoz érve megölelt, és csak annyit mondott, hogy gondoljam át rendesen a Hannás sztorit, és hogy vigyázzak magamra. - Szia - integettem mosolyogva,mire visszaintett, és eltűnt a házak között. Beléptem a lakásba, majd levettem a kabátom és a cipőm. A konyhában Lara és Beni fogadott, mire rögtön a barátnőm nyakába ugrottam. - De rég láttalak- mosolygott, mikor elengedett. Nem tudtam nem észrevenni a nyakában logó nyakláncot. Az a nyaklánc volt, amit a bátyám adott szülinapjára. Gyönyörűen kiemelte kék szemeit, csak úgy sugárzott a boldogság, és a szeretet belőle.
Felszaladtam a szobámba, és megcsináltam holnapra a házikat, majd lementem vacsorázni. Miután teleettem magam minden félével, a szobámban kicsit rendetraktam, mert az utóbbi időben nem nagyon volt kedvem, és időm hozzá. Mikor kész lettem, elégedetten néztem körbe, majd lehuppantam a babzsák fotelembe, és átfutottam az értesítéseim. Mindenhol csak a szokásos lájkolgatások, úgyhogy megfürödtem, és lefeküdtem aludni.
/ megváltoztattam a történet címét, és a borítóját. Hogy tetszik? 💓/