Beragyogj Este🌙 | SB ff.

n i n e t e e n t h

"Semmi nem érdekelt, csak hogy valahova leülhessek és kisírjam magam..." Megkerültem az épületet, hogy a kifelé igyekezőknek ne keltsem fel a figyelmét, és leültem a járda szélére. Csak úgy folytak a könnyeim. Eszembe jutott mikor megölelt. Nevetett. A legjobb barátnőjének nevezett. Mind hazugság volt. "Muszály eljönnöd, nélküled nem az igazi". "A legjobb barátnők segítik egymást, nem?. "Gyere tök jó buli lesz". És én ezt mind elhittem. El sem hittem, hogy meg akart lopni. Sőt, nem csak akarta, meg is tette. El sem hittem, hogy ez megtörtént. Nem vagyok egy nagy megsértődős típus, sem könnyen meghatódó, de ha valaki megbánt, aki számomra fontos, azt borzasztó nehezen bocsátom meg. Ő az volt. Fontos. Egész végig a "barátnőm " szavai visszhangzottak a fejemben. Hirtelen egy kezet éreztem a vállamon, amitől annyira megilyedtem, hogy felugrottam, és hátráltam pár lépést. - Nyugi, csak mi vagyunk - szólt egy szőke srác, majd megjelent mellette egy barna is. Elég magasak voltak, bár én sem vagyok egy alacsony termetű. Pontosabban 176cm. Ők lehettek vagy 185 centik. Bár a barnát kicsit magasabbnak véltem, de az arca fiatalabbnak tűnt. Már amennyire a sötétben ki tudtam venni. - Aha és kik azok a "mi" ?- kérdeztem, még mindig reszketve. A Pull&Bear- es eset után, nem hiszem hogy valaha is nyugodt leszek idegenek társaságában. - Stolen beat - folytatta a szőke- tudod Búzás Bence és Latyák Bence -tette hozzá. -Hallotam már rólatok párszor- forgattam a szemem, és újra elszomorodtam, mert ezzel eszembe jutott Hanna újra. - Aha, és mit keresel itt? - hagyta szó nélkül a szemforgatásom. - Öööö, hosszú történet- próbáltam kibújni a kérdés alól. - Mi ráérünk- vágta rá gyorsan a barna. - Nektek nem fellépni kéne? - kérdeztem, mert azért annyit tudtam, hogy ők is versenyzők. Sőt Hanna kedvencei. Francba, miért jut mindig ő eszembe? -Már vége a műsornak- válaszolta mosolyogva a szőke. - Aha - gondolkodtam el- és továbbjutottatok?- kérdeztem udvariasan. - Igen- mondta a barna- bár húzós volt- tette hozzá, mire elmosolyodtam. Látszott rajtuk, hogy sokat számít nekik a verseny. - Na de hogy kerülsz ide? - tért vissza az eredeti kérdésre, asszem a Latyàk Bence. - Öööö összevesztünk a barátnőmmel- fogtam rövidre. -Voltatok múltkor is ugye? Nagyon ismerős vagy- fürkészte az arcom a magasabb. - I-gen - fújtam ki a levegőt szaggatottan, mivel újra eszembe jutott, ami történt - Én vagyok, aki nem kért képet- tettem hozzá gyorsan, hogy könnyebben beazonosítson. - Jaa tényleg! - esett le neki. - Hát én nem emlékszem rád- szólt közbe a szőke. -A barátnőm fotózkodott veled, mikor beszéltünk pár szót - mentettem ki, mire hálásan bólintott. Egy erősebb szélfújás billentett ki az egyensúlyomból, de megtudtam tartani magam, majd kirázott a hideg. Akkor esett le, higy nincs is rajtam kabát. Ahogy elnéztem a fiúkon sem volt. - Én azt hiszem bemegyek a kabátomért- indultam el befelé, mire követtek. - Nekünk sem kéne megfázni- értek be gyorsan. Beléptünk és a hirtelen melegtől újra kirázott hideg. Elszaladtam a ruhatárba a kabátomért és mire visszaértem fiúkat egy nagyobb rajongócsoport vette körül. Csak biccentettem egyet, mire a barna kifurakodott a tömegből, és odajött. -Elkérhetem a számod?- kérdezte- szeretnénk hallani az egész történetet- utalt a Hannás sztorira. Gyorsan bediktáltam neki, aztán visszaküldtem, mert a rajongó lányok elég csúnya pillantásokkal ajándékoztak meg. Kimentem az épületből, és pont akkor hajtott el a szürke kocsi. Itt hagytak. Mondjuk, mit vártam? Gyorsan tárcsáztam Beni számát, és imádkoztam, hogy vegye fel. - Tessék- szólt bele. - Beni én vagyok. El tudsz jönni értem?- kérdeztem, és elég tanácstalanul fordultam körbe, utcanevet keresve. Megakadt a szemem a táblán, és gyorsan bediktáltam, mire a bátyám elindult. Mikor megérkezett gyorsan bepattantam mellé, mire tanácstalanul nézett rám. - Mi történt?- kérdezte látva, a kisírt szemeimet. - Összevesztünk... nagyon - tettem hozzá szomorúan. Az út nem volt hosszú, mégis annak tűnt. Csak aludni akartam végre. Hazaérve le sem zuhanyoztam, csak egy gyors fogmosás után bedőltem az ágyamba, és szomorúan elaludtam.