Kpop One shots [HUN]

[3/3.] MinSung-Stray Kids

-Vasárnap-

~Jisung szemszöge~

Hajnalban felébredtem. Elég szomorú álmom volt,amitől aztán nemigen tudtam visszaaludni. A nyitott ablakhoz mentem,és némán nézelődtem kifelé,és a Minhotól kapott kulcstartóval babráltam. Hála a két balkezességemnek,kiesett az ablakon,én pedig idegesen kaptam utána. Sikertelenül.

Basszus Jisung! Hogy lehetsz ilyen béna?!

Kommandósban lesiettem az udvarra. Hál' istennek nem ébresztettem fel a két fiút,így a telefonom vakujával már kezdhettem is a keresést. Nagy kínlódások után megtaláltam,és vigyorogva ugráltam.Mögöttem hirtelen fény gyúlt,amitől egyből lefagytam. Minho egyszerre kómás és értetlen fejjel bámult rám a szobája ablakából.

-Mit csinálsz odakint? -kérdezte két ásítás közt.

-Én...öhm.. Tudod épp a jetivel beszélgettem,és azt tárgyaltuk,hogy mikor menjünk el karaokézni.. -mondtam komoly fejjel,és a zsebembe ejtettem a kulcsomat.

Ennél hülyébb sztorit ki sem lehetett volna találni. Ezért kekszet kérek.

-Aha.. -húzta össze a szemöldökét. Nem hitte el.
-Remélem kitársalogtátok magatokat..Gyere vissza,mielőtt megfáznál.

Hevesen bólogattam,és visszamentem. Befeküdtem mellé,és őt néztem. Alaposan betakargatott,amin én jót mosolyogtam.

Aranyos,hogy így törődik velem.

Közelebb húzódtam hozzá. A fejemet a vállának döntöttem,és átkaroltam a derekát. Ő totál meglepődött rajtam,de hagyta,sőt még át is ölelt.

~Minho szemszöge~

Reggel vidáman ébredtem. Nagyon jó volt így aludni mókuskával. Ő még aludt,így megsimogattam a haját,lefejtettem magamról,újra betakarattam,majd lementem a konyhába,hogy csináljak reggelit. Mire kész lettem Hyunjin is és Jisung is megjelent. Mikor meglátták milyen kis szuper reggelit hoztam össze hármunknak,mind a ketten csillogó szemekkel ült az asztalhoz.
A reggeli közben és után csak kaptam a dicséreteket,én pedig büszkén vigyorogtam.

-Örülök,hogy ízlik. -mosolyogtam rájuk. Összeszedtem a tányérokat és az evőeszközöket,majd mosogatni kezdtem. Hirtelen valaki megölelt,de egyből felismertem az illatáról,hogy Hyunjin az. Nagy boci szemekkel nézett engem,aztán a kérlelő kisfiús hangján megszólalt:
-Minho bátyus,csinálsz nekem olyan nagyon fini kakaót,amit csak te tudsz csinálni? Légyszii~ -bújt hozzám. Elnevettem magam,és megsimogattam a fejét.
-Kapsz kicsi Jinnie,de csak ha az ebédet te csinálod majd! -bólintott,majd vigyorral az arcán szökdécselve előkészítette a kedvenc bögréjét nekem. Visszaült a helyére,de most egy szakácskönyvvel,hogy kiválassza,mit alkosson.

Fejemet csóválva,de mosolyogva folytattam a mosogatást.

Ezt a gyereket..

-Minho! -topogott mellém Jisung,és félénken oldalba bökött.
-Igen? -mosolyogtam rá,és észre vettem,hogy halványan elpirult.
-Én is kaphatok kakaót? -ölelt meg ő is úgy,mint ahogy nem rég Hyunjin is tette,de Jisungtól ez valahogy más érzés volt.. Sokkal jobban esett.
-Persze,hogy kaphatsz,de csak egy feltétellel -jutott eszembe egy jó ötlet.
-És mi lenne az? -kérdezte kíváncsian.
-Adj egy puszit az arcomra! -mosolyogtam,mint egy sunyi kisgyerek. Jisung teljesen elvörösödött,Hyunjin pedig ránk kapta a fejét. Ez már őt is érdekelte.

Jisung habozva bár,de bólintott,és az arcomhoz hajolt. Nyomott rá egy lágy puszit,majd mint egy kis kamasz lány,kisietett a konyhából zavarában. Hyunjin felpattant,és összeborzolta a hajam.