Kpop One shots [HUN]

[4.] ChenSung-NCT Dream

Delfin.

Park Jisungnak már ez az egy szó elég volt, hogy felkeltsék az érdeklődését.
Másnak ez csak egy állat volt, de számára a delfinek jelentették a mindent. Gyerekkora óta rajong a delfinekért, és nagyon érdekesnek találta őket. 
Volt egy aranyos hobbija, még pedig az, hogy gyűjtötte az olyan dolgokat, amik delfinesek voltak. Még a kedvenc meséiben is mindig feltűnt egy-egy delfin.
Viszont meg volt a gyengéje is, amit nagyon nem bírt elviselni. Ha valaki azt mondja, hogy A delfinek halak. Jisung egyből rávágja, A delfinek nem halak, hanem vízi emlősök. Sajnos emiatt mindig azt mondták rá, hogy ne játssza az okostojást, mert nem érdekel senkit, de Ő is lerendezte egy egyszerű, laza vállrándítással, mivel tudja, neki van igaza.

Most is épp egy ilyen szituációból szabadult. Az osztálytermében ült, az utolsó  óra előtti szünetben, és az egyik osztálytársa belekötött, hogy miért van ennyi delfines tolla, mikor azokban semmi érdekes nincs, hiszen ezek csak halak.

- Istenem, hogy veled mindig ez történik.-Ült le mellé egyetlen barátja, Jeno.
- Csak mert  sok ember tudatlan.. De a delfinek nem halak. Ezt tudni kellene. Ez alap dolog.-Mondta kicsit morcosan.
- Jó jó, igazad van.  Viszont ha már delfinek! Jaemin osztályába került az egyik barátja múlthéten. Nagyon jó fej gyerek, mi is hamar összebarátkoztunk vele a többiekkel, és arra gondoltam te is találkozhatnál vele.-Ajánlotta fel nagy vidáman.
Jisung nem értette, hogy neki ehhez mi köze. Ő nem szokott Jeno barátaival lenni, csak nagyon ritkán, mert úgy gondolja, neki elég Jeno társasága, és nem érzi szükségét, hogy másokkal is barátkozzon. Hiszen ovis koruk óta jó barátok, és Jisung ezzel tökéletesen elégedett volt, még akkor is, ha közben Jenonak rajta kívül  sok barátja van. Jeno ugyanúgy foglalkozik Jisunggal, és ez így van fordítva is.
De Jisung beleegyezett, találkozik a többi fiúval. Nem hal bele egyetlen alkalomba, meg persze tudja, hogy Jeno barátaitól nem kell félni, mert ők is rendesek, akárcsak maga Jeno.

Az utolsó óra után már át is mentek Jenoékhoz, ahová ment velük Jaemin és az új osztálytárs is. Később megjelent Jeno otthonában Mark, Renjun és Haechan is. Mindenki otthonosan érezte magát már az első percben, főleg Jisung. Sok időt töltött már a barátja otthonában.
A hét fiú beszélgetett egymással. Még Jisung is feloldódva szórakozott a többiekkel. Sokat nevettek együtt, és közben meg is tudta a számára ismeretlen fiú nevét. Chenlének hívják.
Nagyon aranyos, és vicces fiú, erre hamar rájött. A nevetése pedig nagyon vicces, érdekes és kicsit fura is volt. Máshogy nem igazán tudta leírni, főleg, hogy nem is akarja megbántani. Pedig nem is mondta ki hangosan, hanem csak gondolja.

- Hé, Delfin hoznál még poharat a konyhából, please?-Kérte a kanadai Mark. Jisung erre felkapta a fejét.
Delfin? Ki lehet az?
Kíváncsian nézett végig a társaságon, ezen pedig Jeno jót kuncogott. Pontosan ezért hozta magával a legfiatalabbat. Egyszer csak felpattant Chenle, és kiment a konyhába, hogy annyi poharat hozzon, amennyire még szükségük van. Jisungnak elakadt a lélegzete.
Hát Chenle az.
Szinte ámulattal nézte a poharakkal viccesen zsonglőrködőt, aki most tért vissza a többi fiúhoz. De ez nem csoda, hiszen a beceneve az, amit ő annyira nagyon szeret e csöpp világon.
- Uhm... Miért hívnak delfinnek?-Kérdezett rá végül. Hangja félénken csengett, és az arcán tisztán látszott, hogy zavarban van emiatt. Jeno ezt teljességgel megértette, miért. És csak halványan mosolygott Jisung aranyosságán.
- Természetesen a nevetése miatt.-nevetett halkan Renjun. Jisung elgondolkozott ezen, hogy vajon mi hasonlóság lehet a fiú nevetése, és egy delfin között. Ekkor Haechan fogta magát, és jól megcsikizte Chenlét, ezzel együtt kiszakadt belőle a híres-neves vidám nevetése, ami a többieket is nevetésre ösztönözte. Jisung egyből rájött. Chenle nevetése hasonlít egy delfin hangjára, ezért lett delfin. Ez tetszett neki.
Haechan abba hagyta szegény fiú kínzását, aki utána kicsit kínosan mosolyogva nézett a kis kérdezőre.
- Tudom, nagyon fura, meg  idegesítő egy nevetés..-mondta zavartan. Jisung megrázta a fejét, és halványan rámosolygott.
- Nem, szerintem nem az.

Jisung végül úgy döntött, szeretne többet lenni Jeno barátaival, mert ezen a délutánon jól érezte magát velük. Jeno ennek csak örült. Egyre gyakrabban volt már hetes tali, hatos helyett. Mindig vidáman telt az idő, és Jisung is kibújt a kis burkából, és már nem csak egy, hanem hat legjobb barátja volt, akikkel nagyon szerette együtt tölteni a szabadidejét. Chenlénél még is más volt a helyzet. Minél jobban megismerte a fiút, annál jobban vonzódott hozzá. Hevesen dobogott a szíve, mikor meglátta a csapat delfinét. Csillogott a szeme, minden szép volt, és rózsaszín. A mellkasát nehezebbnek érezte a közelében, de persze jó értelemben. Jisung extra boldognak érezte magát mikor vele is lehetett.  A napjai mindig színesek voltak, örömmel ébredt fel reggel, készülődött az iskolába, és lépett be az osztálytermébe. Ezek után pedig jó kedvűen sétált haza, hogy aztán várja a másnapot, és köszönjön Chenlének mikor meglátja őt az iskola felé tartva.

Ezeket az érzéseit megosztotta Jenovel. Úgy érezte,ezt muszáj elmondania neki, és egyből jobb volt, hogy ezt megtette. Jeno vidáman mosolygott.
- Jajj Jisungie! Hogy én mennyire örülök, hogy végre ezt hallom tőled!-Ölelgette meg a kisebbet, mint egy büszke szülő.
- Mi? Miért? Egyáltalán mit jelent ez? Kérlek segíts!-Csimpaszkodott bele barátja ölelő karjaiba,és kérlelően nézte őt. Jeno halkan kuncogott.
- Imádom, hogy ilyen aranyos vagy! Természetesen azért érzel ilyet Chenle iránt, mert szerelmes lettél belé!-Ettől a mondatától Jisung szemei kikerekedtek, és elgondolkozott. Rájött,ez tényleg az. Tényleg szerelmes lett abba a mindig vidám fiúba. De már csak egy bökkenő volt.
- De az nem baj, hogy mindketten fiúk vagyunk? És szerinted Chelne is szeret engem?-Kérdezte meg félve.
- Dehogy baj! Emiatt ne félj. Meg minket nem zavarna,sőt örülnénk nektek! Viszont nem mondok semmit, majd te rájössz, hogy szeret-e. Csak valld be neki, nem lesz belőle baj.-Mosolygott bátorítóan Jeno. Jisung bólintott egyet.

Másnap Jisung, mikor megint találkozott a többiekkel, és kicsit elkülönülve beszélgetett Chenlével, egyszer csak megkérdezett valamit.
- Delfin, tudtad, hogy szeretem a delfineket?-kuncogta el magát az érdekes kérdéstől.
- Hű, tényleg?-Mosolygott szélesen.- Ez így vicces a nevem miatt.-nevetett fel picit.- Egyébként én is szeretem őket. Szerintem aranyos állatok, de sajnos sokan azt hiszik, halak.-Csacsogott csilingelő hangján.- Na, és mondd, neked melyik a kedvenc delfined,amelyiket a legjobban szereted?-Mosolygott Jisungra, amitől neki egyből elolvadt a csöpp szíve. Halványan elpirult, és a másik kíváncsi tekintetébe fúrta az övét.
Végül megszólalt.
- Te.. Szeretlek,Chenle.