Remegő lábakkal lépkedtem befele az ódon ajtókon, miközben úgy forgolódtam, hogy majdnem kicsavarodott a testem. Tudtam, hogy a többiek valahol bent vannak csak elbújtak előlem s ez roppant módon zavart. Sötét volt, hideg és ijesztő, féltem még úgy is, hogy nem ez volt az első, hogy bent jártam.
-Ez nem vicces! - kiáltottam ahogy haladtam befele. - Ez bizarr, gyertek elő!
Hirtelen valaki megérintette a vállamat s sikítva pördültem meg a tengelyem körül. Szemeim tágra nyíltak, ahogyan nem láttam mást, csak sötétet. Volt ott valaki, biztosan volt, éreztem.
-Idióta - morogtam s sietve elhagytam a házat, elegem lett a játékból. Mikor én vagyok az áldozat, fele olyan nem vicces az egész. Viszont mikor kiértem, megtorpantam mikor láttam, hogy mindenki kint áll s kérdőn, félelemmel a szemükben bámulnak rám.
-Sojin - lépett közelebb hozzám Hoseok, ahogy elindultam feléjük. - Minden rendben?
-Nem! - ütöttem mellkason. - Megijesztettetek.
Nagyot nyelve nézett rám, aztán a mögöttem lévő házra.
-De mi nem mentünk be. - suttogta a szemembe nézve. - A ház mögé bújtunk.
Döbbenten néztem hátra az üres, sötét házra, hevesen emelkedő mellkassal.
Valaki van bent. Az utca végén lévő üresnek hitt házban.
----------------------------------
*A kedvenc filmem ihlette sztori, lehet találgatni <3
YOU ARE READING
Ház az utca végén (V) ~ Befejezett
FanfictionKislány korom óta jártak legendák az utca végén álló kopott, üres házról, amiket a barátaimmal mind elhittünk. Vigyáztunk magunkra, kerültük míg fel nem nőttünk ahhoz, hogy ellenszegüljünk mindennek, amit hallottunk s mi magunk nézzük meg, milyen is...