szikrák ⇀ kpop oneshots

szőke herceg ⇀ yoonmin

BTS┃YOONMIN┃VERSENYLOVAK┃SOFT┃HARMADIK FÉL SZEMSZÖGE┃EZT ESKÜ IMÁDOM┃❝ROSÉ — EYES CLOSED COVER❞

Jimin minden erejét összeszedte, hogy a ficánkoló csikót egyhelyben tartsa, ahogy az hosszú léptekkel suhant a fehérre festett kerítések közötti pázsiton. Tavasz volt, az istálló környéke hangokkal és eseményekkel telt meg. A karámokban fiatal sportlovak élvezték a szabad perceket, a pályákon pedig edzésbe fogott állatok dolgoztak.

A vörös hajú fiú mosolyogva figyelte a szár végén lévő csődört. Az általános zajok közé vegyült a tompa patadobogás és a szuszogás, Jimin pedig szelíden fékezte az őt valósággal rángatni akaró szürkét.

-- Bírj már magaddal, Spotlight! -- Motyogása a szellőbe veszett, de a kötelet meghúzva lassabb tempóra bírta a túl élénk mént. -- Azonnal kiadhatod magadból ezt a sok energiát, csak várd meg, hogy beérj a homokra.

A tréning említésére, mintha a ló is feszült izgalommal töltődött volna meg, Jimin meg végképp. Az udvar gondosan kirakott kövére térve belecsöppentek a lóversenyzés forgatagába, és akaratlanul is egy szőke hajkoronát kezdett keresni. Ez természetesen felesleges volt: Min Yoongi, akit annyira kutatott, még a melegedőben öltözött. Ez azt jelentette, hogy nagyjából öt perc állt a rendelkezésére.

Sietősen indult a nyergesbe, miután Spotlight a saját helyére került. Összeszedte a galopphoz szükséges felszereléseket, és azokkal együtt tért vissza. A lóállás előtt lepakolta a karján hozott holmikat, és a nehéz félajtót elhúzva, belépett a csikóhoz. Annak világos szőre a nemrég esett hóéhoz volt hasonlatos, izmai feszes kötegekben lapultak a bőre alatt. Kíváncsian fordította a lovász felé a fejét, így az ablakon átszűrődő hajnali fény rózsaszínbe vonta a profilját. Jimin emlékezett rá, milyen csöppke is volt, amikor az első heteit élte az istállóban -- azóta jócskán megnőtt, a srác mára át sem látott a háta felett.

-- Igen, így van, Spot -- jegyezte meg félhangosan a ménnek célozva. -- Idő közben impozáns fiú lettél. -- Gyors mozdulatokkal nekilátott a karámban összeszedett por eltávolításának egy kefével az állat egyébként is csillogó bundájáról. A hatalmas termetű paripa valamivel nyugodtabban viselte a gondoskodást, mint mikor átvágtak a legelők közt húzódó gyepen.

Jimin késznek ítélte a csutakolást, és a kint hagyott szerszámokért hátrafordult. A következő pillanatban a szíve nagyot dobbant ijedtében, és emiatt megtántorodott egy lépést. Nagyra nyílt szemekkel fürkészte az ajtóra támaszkodó zsokét.

-- Köszi a bókot -- vigyorgott pimaszul Yoongi. Szőke tincsei a barna szemekbe hullottak, melyek egy kis kihívósággal néztek a vörösre. -- Azért te sem panaszkodhatsz, elég jó volt a... kilátás.

Jimin vonallá préselte az ajkait. Utálta, ha az idősebb buta viccekkel bombázta, hiszen ő másképp viszonyult hozzá, mint ahogyan szabadott volna. Ezúttal is lenyűgözték a korai fényjátékok Yoongi hibátlan bőrén, és a szája sarkában húzódó mosoly. A telt párnák vonzották a tekintetét, így mielőtt feltűnt volna neki a bámulás, semmitmondó hangszínen megszólalt.

-- Hyung, baj van a füleddel? -- mormogta halkan, leplezve a szíve hevesebb dobbanásait a szőke utolsó mondatának hatására. -- Azt említettem, a ló a lenyűgöző. Mindegy -- sóhajtott egyet --, inkább add ide a nyerget!

Yoongi lekapta a könnyű darabot, és benyújtotta a boksz belsejébe. Jimin szótlanul vette át, hálásan bólintva egyet köszönetként. A fiú közelében mindig zavarttá, rosszabb esetekben feszültté változott. Csodálta volna, ha ez nem tűnik fel a másiknak, de eddig nem szólt érte. Amint a mén széles hátára feldobta a galoppnyerget, a kantározás következett. Az alacsony lovász egy kis idő alatt elérte, hogy a szürke lejjebb eressze a fejét, és mindennel elkészülhessenek.