🌹~Twenty~🌹

71 5 0
                                    

Október 14., Szerda
Nos..tudom, meg fog ölni Clara, de nem válaszoltam Noel üzenetére. Vagyis. Üzeneteire. Sajnos olvasottnak jelölte nála, ezért folyton írt, úgy látszik mindenképpen akart velem beszélni. De..én meg nem. Komolyan egy hétig halálosan levegőnek nézett, aztán most, amikor anyum küldd nekik valami sütit, máris észreveszi hogy a világon vagyok. Most őszintén. Akkor hogy is működik ez? Ráadásul ha nem volt otthon, akkor nem lehetek neki annyira fontos. Ki tudja, lehet éppen egy lánnyal volt, és csak szívatott, vagy pedig a haverjaival lógott, ami már rosszul kezdődik.
A lényeg, hogy nem írtam neki vissza.
Ma amúgy tök jól indult a nap, sikerült elviselhető lényt varázsolnom magamból, ami miatt tökre jó kedvem lett, ráadásul ma könnyű napom van, hiszen csak táncolnom kell. Noel nem kereste a társaságomat tehát annyira nem lehetett fontos a tegnapi mondandója. Ééés ha ez még nem lenne elég, a suli előtt reggel, Alex közölte, hogy mivel elmaradott vagyok a film témában, ma szépen átmegyek hozzá és megnézünk egy filmet. Rögtön beleegyeztem, hiszen, mindig is szerettem filmeket nézni a barátaimmal. Akikből bevallom nem volt sok.
Tehát összességében hamar eltelt a tánc, a suliból kilépve pedig egyenesen Alexék felé indultunk. Clara sajnos nem tudott jönni, állítólag a hörcsöge beteg lett. Oké, én eddig a hörcsög létezéséről se tudtam, de mindegy.
Alex bemutatott a szüleinek, aki nagyon aranyos volt, hajlandó lett volna muffint is csinálni, de erről sikeresen lebeszéltük.
-Oké, ülj le, helyezd kényelembe magad, hozok üdítőt és kezdhetjük a  filmet.-hadarta izgatottan Alex.
Bólintottam, majd levágtam magam az ágyára. Óriásit reccsent. Upsz, remélem nem törtem el. Amíg Alex vissza nem ért, nem mertem megmozdulni, nehogy leszakadjon alattam az ágya.
Amint visszaért mintha kitalálta volna  a gondolatomat, megszólalt.
-Ne aggódj 2 éve így recseg nem fog pont alattad összedőlni.-nevetett. Megkönnyebbülten bólintottam, majd kényelembe helyeztem magam és vártam hogy elkezdődjön a film. Alex egy horrort választott ami miatt picit aggódtam, de végül a narancs levemet a kezembe véve  a képernyőre meredtem. Az első jumpscare-nél annyira megijedtem hogy a fél narancslevet magamra borítottam. Hurrá, most vagy maradhatok így egész este, vagy kunyerálnom kell Alextől egy pólót. Végül az utóbbinál döntöttem.
-Alex...kaphatok egy pólót?-nevettem kínosan.
-Persze, gyere válassz.-állt fel az ágyról és a szekrényéhez ment.
Egy sima fekete pólót választottam, amit felvettem és újra az ágyba bújtam. A combomig ért, kicsit se néztem ki nevetségesen áh dehogy.
A film nem volt annyira rossz bár néha muszáj volt a takaró alá bújnom, nem igazán bírom a horrorokat. Mennyivel jobb lett volna ha Noel ül Alex helyén és hozzábújhatnék...jézusom hagyjuk is.
Hazaérve anyám furcsán nézett a pólómra, de miután elmagyaráztam neki a helyzetet, csak közölte velem hogy szerencsétlen vagyok. Hát köszönöm szépen.
Mivel eléggé unatkoztam, ráírtam Clarara, aki aztán felhívott.
-Szia.-köszöntem.
-Haliii. Na mesélj mi volt?-érdeklődött.
-Semmi, egy horrort néztünk meg, én pedig sikeresen leöntöttem magamat narancslével.-meséltem.
-De szerencsétlen vagy! És úgy voltál nála egész végig?-nevetett.
-Neeem kaptam tőle pólót.-mondtam.
-Ja, az úgy más. Csak valaki nehogy féltékeny legyen.-célozgatott nevetve, én pedig bólogatva értettem egyet. Akkor még nem foglalkoztam ezzel. Hát, lehet kellett volna...

Folytatása következik...


Húha meghoztam a kövi részt, bá most jóó nagy szünetet tartottam mert itt volt a fél év, a javítás lehetősége, plusz fel fogok majd lépni meg minden...tehát egyáltalán nem jött össze az hogy írjak, de sikerült!!! És itt is van. Jó olvasást❤

🥀Vak szerelem🥀Donde viven las historias. Descúbrelo ahora