Szeretni, és Szeretve lenni. [BEFEJEZETT]

Négy év távolság.

-Tsunade Sama, megjöttem! Hh.. S.. Sensei...-Meghökkentem.
-Szervusz Sakura. Bizonyára meglepő négy év után látni Kakashit. Nem tudhatnád, de három és fél  éve az ANBU tagja. Ezért nem láthattad. De most kaptok egy küldetést, amire csak ti ketten mentek.
-Rendben, viszont nem azért, de..
-Nincs semmi de..-vágott bele a mondandómba Tsunade Sama-Mivel te vagy a legjobb orvosi ninja, és Kakashi a legjobb Jounin illetve ANBUs, és a többiek küldetésen vannak, így rátok esett a választásom.
-Rendben.-Válaszoltam.- Mi lesz a küldetés?
-Kakashi holnap beavat mindenbe. Most menjetek, készülődjetek. Reggel indultok.-jelentette ki Tsunade Sama. Bólintottam, és elindultam kifelé.-Apropó Sakura..-szólt utánam a hang.-Szeretném ha ez az ANBU dolog hármunk közt maradna. Kakashi így is elég magányos. Mint tudtodra juthatott, a konohaiak gyanakodnak az ANBU-ra.-Vettem a célzást, és végleg elhagytam a Hokage irodát. Amikor kiértem, egy pillanatra megálltam és élveztem ezt a csodás naplementét. Utánam jött a Sensei is, aki a könyvét olvasta. De most olyan más volt. Rám nézett mosolyogva, majd egyik pillanatról a másikra eltűnt. A szemeiben megbánást véltem felfedezni. Én még sétáltam egy kicsit. Hamar beköszöntött az este. Hazamentem, lefürödtem, és összepakoltam pár holmit a küldetésre. Kunai, Shuriken, füstbomba, levélbomba, minden ami kellhet. Vacsora idő volt, de valahogy nem volt étvágyam. Mindvégig Kakashi járt a fejemben. Hogy lehetett ennyire különös? Mi ez az érzés?  Bár, a hírek szerint nem érdekli hogy nő vagy gyerek.. Bárkit megöl aki Konoha ellen merényletet követ el.

-------------------
Azt hiszem hamar álomba merültem, mert amikor kinyitottam a szemem, napkelte volt. Felkeltem, és felfrissítettem magamat. Étvágyam még mindig nem volt, így hát felöltöztem, és útnak indultam a Keleti kapuhoz, ami nekem 6 perc séta itthonról. A konohaiak kilencven százaléka ezen a kapun jár küldetésre. Bezártam a lakásom ajtaját, és a kulcsot a szokásos helyre elrejtettem. Élveztem ahogyan a lágy szellő keveredik a felkelő nap sugaraival. Amint közeledtem a kapuhoz, megláttam egy alakot, aki nem más volt, mint Kakashi.