Szeretni, és Szeretve lenni. [BEFEJEZETT]

Erős, vagy gyenge? Csak ennyire vagy képes?

-Elérkezett a reggel. Láttam Misakit úton a hídhoz. Hamarabb odaértem mint ő. Nem sokkal később valaki kiabál, és szalad felém.
-Sensei, Sensei! Jó reggelt!-kiabál az új társ.
-Neked is.-válaszoltam komoran.
-Milyen küldetés lesz ma?-kérdezte kíváncsian.
-Próbálj megölni engem.
-Hogy tessék? Na de Sensei..
-Ne tétovázz, csináld.
-Rendben!-vágtam rá boldogan. Hol kezdjem? Azt sem tudom hogy milyen Chakrája van. Jobban mondva semmit nem tudok róla. De próba szerencse. Nekiestem a Senseinek, de arra nem számítottam hogy ő is támadni fog. Feladta a leckét rendesen.
-Késő délután volt, Misaki folyamatosan támadott. Jelentéktelen Kunaijokkal hadonászott és dobálózott. Semmilyen jutsut nem használt eddig ellenem, pedig biztos vagyok abban, hogy nem lenne haszontalan társ. Gyorsan beköszöntött az este. Keményebbre vettem a küldetésnek mondott edzést.
-Ha akarod, holnap folytatjuk.
-Nem!-mondtam határozottan a Senseinek.-Nem veszítek ellened!
-Láttam a szemeiben az elszántságot. Mitagadás, nem túl gyenge. De erősnek sem mondanám. A kunaijaink összecsaptak. Vetekettünk hogy melyikünk az erősebb.
-Egy kicsit elkalandoztam a harc közben és nem figyeltem hogy a Sensei a chakra pontjaimat elzárta. Eltávolodtam tőle, de mire ez megtörtént, felrúgott a levegőbe, majd onnan magatehetetlenül zuhantam a földre.
-Ennyire vagy képes? Ennyi telik tőled? Szánalmasan gyenge vagy!-jegyezte meg a Sensei felvillanyozva.
-Válaszolni nem tudtam mert levegőt sem kapok rendesen. Ekkor megint felrúgott, de most sorozatosan rugdosott, és megint a földre érkeztem. Nem éreztem sem a kezem, sem a lábam. Mozogni sem tudtam. Ekkor Kakashi megszólalt.
-Na, elég volt már? Azt hittem erős vagy, de tévedtem.-hangzott tőle csalódottan.
-Nem vagyok gyenge!-kiáltottam vissza erőlködve, mert próbáltam erőt venni magamon hogy felálljak.