Szeretni, és Szeretve lenni. [BEFEJEZETT]

Üdv az új otthonodban! Vagy mégsem? 1.rész.

Eltelt a tegnapi nap, hamar eljött az éjjel, és a reggel is. Összepakoltam a dolgaimat. Nem sokkal később jelzett a Sensei hogy indulhatunk. Szép nyári délelőtt volt. Úton voltunk Kakashi otthona felé. A csontjaim összeforrtak a Medi Jutsum hatására, viszont nagy árat fizetek ezért. Nem használhatok más Jutsut. Igaz, a Chakrámmal szinten kell tartsam a testem, de gyorsan fel kell épüljek Kakashi miatt. Ekkor egy hang rántott vissza a valóságba.

-Sakura.. Nagyon csendes vagy. Valami baj van?-kérdezte aggódva a Sensei.
-Nem, nem. Csak.. Csak elkalandoztam..-Mondanom kellett valamit hirtelen. Gondoltam, ez jó kifogás lesz.
-Miért hazudsz? Tudom hogy fájdalmaid vannak.
-Átlát rajtam.-Csak nem akarok jobban a terhedre lenni Sensei.
-Ha a terhemre lennél, nem ajánlottam volna fel hogy költözz hozzám.

Nem válaszoltam, csak néztem magam elé séta közben. Kis idő után Kakashi megáll, én pedig kulcs csörgésre lettem figyelmes.
-Légy üdvözölve. Mától itt fogsz lakni, ez lesz az otthonod.-mondta mosolyogva, boldogan.

Köpni-nyelni nem tudtam, de ki tudtam nyögni egy köszönömöt. Igencsak zavarban voltam.
Kakashi végigmutatta a lakás minden zugát, majd megszólalt.

-Ez lesz a te ágyad. Megfelel?
-Persze.-válaszoltam zavartan.
-Na, ne legyél már olyan merev. Vagy zavar hogy közös lesz az ágyunk?-kérdezte kissé pajkosan.
-Nem is vagyok merev.-válaszoltam kicsit duzzogva.
-De, igen. Mindig boldog vagy, mosolyogsz, bármilyen rossz is legyen a helyzet.. Most miért nem?-kérdezte aggódva.
-Mert mint ezelőtt mindig, most is te gondoskodsz rólam. Én.. Én akárhányszor segíteni akartam rajtad, mindig csalódnod kellett bennem, és ez fáj.. Azt is tudom hogy meg fogok halni..- Halkultam el a végére.

-Ne butáskodj. A tanítványom vagy. Persze hogy segíteni akarok rajtad. De hajolj közelebb, mutatok valamit.

Közelebb hajoltam, és olyan dolog történt velem, amit álmonban sem gondoltam volna. Kakashi lehúzta a maszkját, és hosszan megcsókolt.