Szeretni, és Szeretve lenni. [BEFEJEZETT]

Vége mindennek?

Hazaköltöztem a saját lakásomba. Eljött az este, megint. Már jó ideje kint állok az erkéllyen és nézelődök. Az emberek sétálnak, a gyerekek nevetgélnek. Hirtelen bevillan Kakashi arca. Ekkor kopogásra lettem figyelmes. Rögtön a Senseire gondoltam. Ajtót nyitottam, de nem Kakashi volt az, hanem Iruka Sensei és Asuma sensei.
-Szia Sakura.-köszönt Iruka.
-Jó estét, jöjjenek be.
-Elnézést a zavarásért Sakura kiasszony, Kakashiról lenne szó.-folytatta Asuma.
-Miért? Történt valami?-kérdeztem aggódva.
-Nem jelent meg a Hokagénél. Délután beugrott 2 percre, de nem jött vissza. Azt hittük te tudsz valamit felőle.
-Összevesztünk, és elment. Nem mondott semmit.

Éreztem hogy bajban vagyok. Ekkor eszembe jutott, hogy ezelőtt ahányszor méllyen volt, mindig bezárkózott otthonra.

-Majd jövök, megnézek valamit!

Azzal ott hagytam őket. Mintha az életemért futottam volna, bár úgy is volt. Futottam Kakashi házáig. Sötét volt, és tárva nyitva volt az ajtó.
Ereimben megfagyott a vér. Bementem a lakásba, körbenéztem, de nem találtam sehol. Ekkor eszembe jutott az emlékkő. Futottam ahogyan a lábaim bírták. Egy pillanatra megálltam, és láttam egy sötét alakot. Közelebb mentem, és olyat láttam, amit soha nem akartam látni. Kakashi többször hasbaszúrta magát. Leblokkoltam teljesen. Csak a nevét mondtam halkan hogy Kakashi, Kakashi.. Erőt vettem magamon, és odamentem hozzá. Kakashi karjait vagdosások és vér borította. Szeme nyitva volt, és zihálva vette levegőt a fájdalom miatt. Én tettem ezt vele. Segítenem kell rajta. Éreztem, hogy a szemeim könnybelábadnak, de Kakashi csak mosolygott. Nem tudtam megszólalni. Áramoltattam a Chakrámat Kakashiba hogy stabilizáljam az állapotát. A vérzése, és a remegése abbamaradt. Felemeltem Kakashit hogy elinduljak vele, és négy Kunai állt bele a hátamba. Hátra néztem, de nem láttam senkit. Nem foglalkoztam vele. Amint felálltam Kakashival a kezemben, a gyomorfalam felszakadt. Még mindig nem hevertem ki a legutóbbi harcot. Mitne mondjak, legszívesebben ordítottam volna, de a fájdalomtól térdre rogytam. Ekkor Kakashi kiesett a kezemből, én meg eldőltem az oldalamra. Folyt a vérem a számból is, de mindvégig Kakashit bámultam. Kis idő múlva Tsunade-Sama megjelent Shizunével, mintha megérezték volna hogy baj van.

-Shizune! Azonnal vidd kórházba Kakashit!-utasította Tsunande Sama Shizunét. Ezzel elillant Shizune, karjában Kakashival.

-Sakura, mi történt?-Kérdezte szomorúan.
-K-Kakashit.. Megbántottam.. Utána jöttem.. Ő megakart halni.. Miattam.. Én pedig.. Elkezdtem gyógyítani.. De amint végeztem..  És felvettem.. Kunaiok álltak.. A hátamba..
-Értem.. De min vesztetek össze?-közben sietve állítottam volna el Sakura belsővérzését, de hiába, hiszen tovább romlott az állapota.
-A fejéhez vágtam.. Hogy miatta haltak meg.. A csapattársai..
-Így már érthető. Eddig mindenkit megölt aki ezzel a témával hozakodott elő neki. Kivéve téged.
-Sz..Szeretem Kakashit.. Bármit megadnék azért.. Hogy visszafordítsam.. Ezt az egészet..

Ezzel elhalkultam, és csak a gyógyító Chakrát éreztem ahogy belém áramlik, de el is hagy. Tsunade-Sama arcán láttam hogy baj van. Éreztem a Chakrájában hogy megremegett. Ezután így szólt...
-Sakura..
-Tudom.. Meg fogok.. Halni.. De még.. Látni akarom.. Kakashit utóljára..

Megpróbáltam felállni, de akkora fájdalmam volt gyomorttájékon, hogy egy hatalmas vértócsát hánytam, majd a kezeim cserben hagytak. Vérben feküdtem. A csigahercegnő azonnal felkapott, és a kórházba vitt.