Felix elvált Chantól, még a folyosó legelején. az idősebb sporttal kezdett az első órában, míg ő a legutáltabb tantárgyával, kémiával. a szekrényéhez sétált, hogy mindent betegyen oda, amire az elkövetkezendő háromnegyed órában nem lesz szüksége. mialatt a táskájából előhalászta a füzeteit és valahonnan a történelemkönyvét is, megigazította magán a rendkívül jó illatot árasztó pulóvert. elmosolyodott a reggel emlékét felidézve, hiszen amit viselt, Chan pulcsija volt. Tőle kapta, ezért imádta annyira hordani. igazából másfél évvel ezelőtt, a repülőn is ebben volt ‒ így keltett magában olyan érzetet, mintha nem szakították volna el Tőle a legjobb barátját, egyben a szerelmét is.
ismét zuhanni kezdett egy fehér papír a föld felé, de már rutinból nyúlt utána, hogy még azelőtt megfogja, hogy az leesne a padlóra. fél kézzel betette az iskolaszereit a szekrénybe, a másikban pedig a levelet tartotta. gyorsan átfutott a sorokon, amik most is fájdalmasan szépek voltak, de mégis másféle érzéseket csalogattak elő a vörösből, mint amikre a tulajdonosuk várt.
Felix szívébe bűntudat mart. ismeretlen fájdalom figyelmeztette valamiféle veszélyre, azonban Ő nem értette meg a saját érzelmi reakcióját. mindössze azzal volt tisztában, hogy egy személy névtelen üzeneteket hagy Neki a szekrényében, azonban fogalma sincsen, kit takarhat a rejtélyes fedőnév. bármilyen hízelgően néztek ki a bekezdések, amikből lassan több, mint egy maréknyi összegyűlt, az ő szíve már választott: Bang Chant, akit senki nem múlhat felül. ellenben nem érezte fairnek, hogy az ismeretlen szomorkodik utána, és Ő napról napra ugorva csak még inkább összetöri a szívét.
mégsem lépett. egy sosem tapasztalt emóció meggátolta benne.
KAMU SEDANG MEMBACA
távolság - changlix & chanlix
Fiksi Penggemar❝a fiú szeméből huszonháromszor száz könnycsepp hullt és ivódott bele a szerelmes szavak közé❞ ― stray kids ― nem banda ― negatív hangulat/szomorú történet ― changlix & chanlix ― letters au
