Challenge of love

Ajándékvásárlási akció

Jó reggelt!! Buenas días! (Szept. 8. Hétfő)

Hétfő van! Aminek kétszeresen is örülök. 1, mert nagyon uncsi volt a hétvége, semmi izgalmas nem történt. 2,

mert végre láthatom Adam-et és a többieket.

- Szasztok! Hogy telt a hétvége?- kérdeztem, amikor odaértem.

- Uncsi volt. Vagyis nem annyira, csak a péntek túl jó volt az átlaghoz képest, így sokkal bénább lett a hétvége-

válaszolt Brent.- Veled? Télleg, az öcsédnek bevált a módszer, amit mondtunk?

- Brent, azt pénteken mondtad. Ma meg hétfő van. Nem volt lehetősége.- néztem rá. Néha hol jár az eszük? Nem,

inkább nem akarom tudni.- Amúgy nekem is unalmas volt.

- Szijjasztok!- jött oda hozzánk Abbie. - Milyen volt a hétvégétek? Nekem nem volt rossz, néztem 

csomó sorozatot.

- Ez mind szép és jó, de készültél törire?

- Kellett volna?- értetlenkedett Abbie.

- Igen. Felelni fogunk. 

- Jaj! elfelejtettem!- kapta a szája elé a kezét.

- Ahogy mindig mindent- jött meg Nikole.- Mondd, Abbie, nehezedre esik egy kicsit tanulni? Mert, mondjuk nem

ártana.

- Oké!- vágta oda Abbie.

- Majd meglátjuk.

Törin mindenki ideges volt. Sokan átlapozgatták a könyvet, de szerintem azt se tudták, hogy mit vettünk múlt

órán. Ez érdekes lesz.

- Sziasztok! Ahogy megígértem feleni fogunk.- Jött be a tanár.- De ezt egy kicsit megcseréltem.

- Éljen!- ordított fel Chris, aki eddig szorongva figyelte az eseményeket.

- Chris, nem azt mondtam, hogy nem felelünk.- nézett rá szigorúan a tanár. - Hanem írásba felelünk. Mindenki.

Kíváncsi vagyok, mennyit tanultatok.

- Nee.- mordult fel az egész osztály.

- De. Valaki kiosztaná a lapokat? Nikole?- az említett fel is állt, és körbeosztotta az üres lapokat.

- Rendben. Első kérdés...

Mindenki elkezdett írni valamit, hátha jó a válasz. Csak Adam nem.

- Miért nem írsz?- kérdeztem tőle.

- Mert nem tudom.-nézett rám.

- Lemásolod? Mindjárt kész vagyok.

- Nem kell, hagyjad. Azért kösz.- mosolygott rám.

- De! Légyszíves! Jó, ez így elég furán hangzik, hogy én kérem, hogy másold le...- tűnődtem el. Adam csak

felnevetett.

- Khm. Mr. McLean és Miss Miller. Ha nem fejezik be a beszélgetést, akkor beszedem a dolgozatukat, most!

- Elnézést- motyogtam, de azért még Adam felé fordítottam a lapomat. Szerencse, hogy a hátsó sorban ülünk,

így a tanár nem vesz észre semmit.- Legalább egy kicsi részét másold le! Csak ne egyest kapj! A kedvemért!-

Nem tudom, hogy azért kezdte lemásolni, mert azt mondtam, hogy a kedvemért, vagy azért mert már elege lett

belőlem, esetleg azért, mert belátta, hogy nem jó egy rossz jeggyel kezdeni az évet. Mindenesetre, elkezdte másolni.