Soha sem hittem a reményben de valahogy mégis kezdtem. De mint mondják ahhoz, hogy boldog légy nagy utat kell tenned. Én most kezdem....
~trágár szavak stb...
~yaoi
~ship:Jikook
Lassan 5 nap telt el, hogy ide költözem. Kezdem magam kicsit jobban érezni, de lassan fog elmúlni.Hiszem csalódtam abba a személyben akibe, a legjobban bíztam. De Taehyung tényleg mindent megtesz, hogy jobban legyek. Ennek örülök azért. Ez a kapcsolat próba egészen jól halad. Lehet a végén megtalálom a boldogságot. Viszont attól még szerettem Jimint. Nehéz elfelejtenem őt. -Szívem gyere. Hoztam valamit neked. -hallottam meg Tae hangját. Arra néztem és láttam, hogy egy dobozt tart a kezébe. -Nekem? -kérdeztem rá, hogy biztos jól hallottam-e. Mivel nem szoktam csak úgy ajándékot kapni. -Igen neked. -kaptam egy gyors csókot- Nyisd ki, tetszeni fog. -mosolygot rám. Én pedig elvettem tőle. Lassan kinyitottam és megnéztem. Egy nyaklánc volt benne. Vagyis az egyik fele.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Tae kiváncsian fürkészte a reakciómat.Alig tudtam megszólalni, hogy válaszoljak. Hiszen nem kaptam még sohasem ilyen drága ajándékot. Nekem új volt, de jól érzésel tölt el. -Nagyon köszönöm. -öleltem meg- Annyira tetszik. -tettem hozzá. Erre csak mosolyogva adott puszit. Tényleg örültem neki hiszen ő az első, aki így foglalkozik velem. Persze Jimin is törődött velem de.... megint rá gondolok. Elkéne felejtetenem végre. -Itt vagy? - ültetett az ölébe- Nyuszim. - suttogta a fülembe. Felé fordultam és megcsókoltam. Éreztem ahogy meglepődik, de végül a csókba mosolyogva viszonoza. Percekig faltuk egymást, mikor jelent Jin. Köhintet egyet, mire oda néztünk. -Nem akartam zavarni de mennünk kéne. - mondta Taehyungnak. Aki csak sóhajtott egyet. Az öléből kiszáltam és az ágyra ültem. Akkor vettem észre, hogy a nyaklánc másik fele rajta van. -Ez egy közös nyaklánc. Amit a párok hordanak. -mondta. Örültem neki, hogy komolyan gondolja velem. Bár nem akarok megint hizékeny lenni, akit simán átvernek. -Akkor majd jövök kicsim. -köszönt el egy bucsú csókkal. Miután elment, elkezdtem rajzolni. Már lassan egy óra telt el, mikor valaki kopogot az ajtón. Én pedig azt hittem Tae az, ezért kinyitottam. Viszont arra nem számítottam, hogy Jimin lesz. Egyáltalán honnan tudja? Nem mondtam el neki semmit. -Szép nyaklánc. -szólal meg- Viszont szerintem nem kell. Mivelaz enyém vagy.-az ágyhoz hátrálok. Annyira, hogy szinte ráestem. Jimin pedig felém hajolva közelebb jött. -Akkor megmutatom, hogy az enyém vagy. - és megcsókol. Nem akartam a csókot. Nem azért, mert nem kivántam valahol. De evvel csalódást okoznék Taehyungnak. Amit nem szereztnék, hiába szeretem mindkettőjüket. Nem tudok dönteni kettőjük közül. Erre csak nemrég jöttem rá. Vagy talán a helyzet miatt van így? Gondolkodásomból Jimin zökentet ki engem. Éppen a polóm alatt simogatot. Probáltam elökni de nem ment. Mikor valaki hirtelen lelökte rólam, ezért a padlóra eset. -Nyugi itt vagyok. -mondta egy ismerős hang. Lassan felnéztem és...
