Te vagy a reményem

21.rész

Jungkook:

Rohantam ki a házból egyesen Markhoz.Még mindig sokkolt állapotban voltam a történtek miatt. Hazudott nekem megint. Azt mondta, hogy szeret. Erre ezt teszi velem. Könnyeimet törölgettem miközben futottam. Nem akarom, hogy így lásson engem. Éppen elég ciki ami van. Mert csak hozzá tudok menni, senki máshoz. A múltkori után kicsit feszülten indultam. Szerencse, hogy a 2.-dik emeleten lakik. Legalább nem kell sokat lépcsőznöm. Megtorpatam az ajtaja előtt. Kicsit hezitálva,de becsöngetem. Alig vártam pár percet már nyitotta az ajtót. Meglepődött rajta, hogy itt vagyok, de utána csak mosolyogva engedett be. A lakásba érve levettem a cipőm, és a kanapéra ültem. Ujjamra néztem ahol ott volt a gyűrű. Elszomorodtam majd levettem.
-Miért vetted le? -jelent meg Mark egy pohár vízel.
Amit elfogadtam és megittam. Utána lettetem az asztalra a poharat. És felé néztem, de csak szótlanul kezdtük nézni egymást.
-Történt valami? -kérdezte aggódó tekintettel pár perc után.
Megráztam a fejem, majd elfordultam.Ugyanis bármikor elsírhatam magam, ha vissza gondolok a történtekre.
-Nekem elmondhatod.-fogott állam alá, és megfordította.
Egyenes a szemeibe néztem, ami csak úgy csillogot. Ekkor mintha eltört volna benne és ajkaimra csókolt. Konkrétan lefagytam tettére. Igaz, hogy alig tartott 2 percnél. De nem szeretem úgy. Nekem csak  a legjobb barátom, semmi más.
-Ha nem meséled el akkor mégegyszer megcsókolak. -mondta, és újra közledni kezdett.
De időben észbe kaptam és elhúzodtam. Nem tetszett neki, de ez van.
-Inkább beszélek. -szólaltam meg.
Megfogta a kezeim és bízatótan nézett rám. Lassan, de belekezdtem a történetbe. Elmeséltem neki mindent, az elejétől a végig. Amit figyelmesen hallgatott végig. Miután elmondtam nyugtatóan megölelt engem. Ami igen jól esett akkor. Úgy éreztem nem vagyok egyedül. Nem mintha egyedül lettem volna, de most nem zaklatom a bátyám sem Taehyungot. Épp elég gondjuk van most is.
-Felejtsd el őt. Nem érdemel meg.-mondta- Nem bocsáthatsz meg neki minden félrelépésért vagy dolgaiért. -simítot arcomra.
Talán igaza van. Nem kell mindent megbocsátanom neki. De félek elengedni őt. Ahhoz túlságosan szerettem.
-Sírd ki magad, aztán nézünk valamit, rendben? -kérdezte miközben megölelt engem.
Mikor kisírtam magam akkor bekapcsolt egy filmet. Mellém ült és nézni kezdtük. Film közben többször probálkozot átkarolni vagy megfogni a kezem. Amit sossem engedtem.
-Igyunk. -kelt fel és a konyhába ment.
Hozott sört és inni kezdtünk. Csak úgy beszéltem, konkrétan mindent elmeséltem neki. Ez mint a pia hibája volt. Akkor túlságosan könnyen belemegyek mindenbe. Még a legféltettebb titkaim is elmondom. De akkor is jó kicsit elfelejteni a gondokat. Ha azt sem tudom mit csinálok ilyen állapotban.
-Helyes vagy nagyon és különleges. -simogatta combjaim- Megértem, hogy miért kellesz neki. - ajkaival a nyakamra puszilt, amitől egy elfolyotot nyögés lett. Nem akartam tudtára adni, hogy élvezem. Mert én is sokat ittam meg ő is. És csak ez miatt van, semmi más miatt.
-Mit csinálsz a férjemmel? -vágta be az ajtót egy mérges Jimin.
Dühös pillantásal nézte Markot, aki kitartóan állta a szemezést.
-Te basztad el. Kurvára a te hibád. -megmarkolta meg  a polóját.
Majd erőből a falhoz vàgta, majd megszólalt:
-Tudom, hogy közöd van ehhez. Nem véletlenül ismered a srácot.Most jól figyelj rám. Ne menj mégegyszer a közelbe,mert rohadtul megbánod.-engedte el.
Földre esett és engem nézett. Még Jimin meg nem unta, és húzni kezdet a kocsihoz. Elenkeztem, de esélytelen volt a szabaulás.
-Tegyél le!- ütögettem a vállát- Nem szeretnék vissza menni veled!- de Jimin csak sóhajtot egyet, majd nem törődve a nyafogásimmal indította be a kocsit. Otthon kifagatom, hogy még is miért tette.Egyet megtanultam az életben. Az igaz szerelemért küzdeni kell, bármilyen hibát követ el. Úgyis visszatér hozzád. Ez van velünk is mostanában. Sokszor veszekszünk, de utána folyton  kibélünk. Remélem  most valami értelmes magyarázattal szólgál nekem. Otthon idegeses szált ki. Majd követtem a őt, mert nem várt meg. Levettem a cipőmet és a kabátom, majd felmentem a szobába. Ahol egy dühös Jiminel találtam magam szembe.
-Mit képzelsz?- kérdezte- Egy másik fiúval csókolózol,majd még el is mész. Nem az én hibámból történt. Mark keze van benne, biztos ez. -fejezte be nyugodtaban.
Miért lenne a Mark hibája. Sossem hazudna nekem. Hiszen a legjobb barátom, aki valószínűleg többet érez irántam.
-Miért lenne köze hozzá?- kérdeztem most én- Végig otthon volt, még csak nem is telefonált senkivel.Főleg nem csinált gyanús dolgokat. Nem kéne csak úgy valakit gyanúsítani. Főleg, hogy alig ismered. -vágtam hozzá.
Erre kicsit meglepődött, de végül rezenéstelen arcal nézett rám.
-Kurva életbe Jungkook. Komolyan ennyire számítok neked, hogy nem hiszel nekem. Nem hazudok neked. Veled szeretném leélni az életem. -utalt a gyűrűkre- De helyett ezt a kibaszott gyereket véded, aki miatt tönkre megy a kapcsolatunk. Mert mióta képbe került sokszor többet vagy vele, mint velem. Igaz, hogy te is meg én is sokat dolgozok.De én mindig hagyok rád időt. Néha úgy érzem, hogy jobban szereted őt mint engem. Ha ennyire őt véded menjél hozzá.Viszont ha észhez tértél akkor gyere hozzám. Döntsd el te mit szeretnél.- fejezte be.
Alig bírtam megszólalni. Szemeim megteltek könnyel, amik végig folytak arcomon. Sossem beszélt így velem vagy küldött el engem. Válaszolni időm sem volt, mert kiment a szobából. És már csak a bejárati ajtó csapódását hallottam. Itt hagyott egyedül. Döntés képtelen vagyok. Hiszek neki, de nem hiszem, hogy Mark keze lenne benne. És mivan ha más szórakozik velünk. Akit még ő sem ismer. Valahogy ki kell derítenem ezt. De valamit mondanom kell neki, hogy ne haragudjon rám. Először nem hittem neki. De rájöttem arra, hogy nem véletlenül vagyok jegyesek. Viszont Marknak is mondanom kell. Hátha segítségével könnyebb lesz. Addig is titokban kell tartanom előtte a tervemet. Tudom, hogy Mark nem képes ilyenre.Hiába szerelmes belém, nem tenné meg velem.És ha rájövök ki az tisztázódik minden. Utána pedig megint minden a régi lehet.

-Este-
Kivettem a gyűrűmet és vissza raktam az ujjamra.Csak az járt a fejembe, hogy nem adhatom fel.Bármire képes vagyok a kapcsolatért. Sossem akarok nélküle élni csak is vele. És ezért bármire képes vagyok.

Sziasztok itt lenne az újabb rész :)
Jó olvasást ❤