Te vagy a reményem

19.rész

Jimin:

Nem hiszem el, igent mondott! Annyira boldog vagyok most. Végre enyém lehet örökké a szerelmem. Egy biztos sossem engedem ki mégegyszer a kezeim közül. A múltba hibáztam, de mostmár nem fogok. Ahogy mondtam új életet fogok kezdeni vele. És úgy érzem sikerült. Végre értelmet kapott az életem.
-Jimin... kívánlak. -szólalt meg.
Erre csak egy szexi mosolyt küldtem felé. És utána az ajkaira adtam egy szenvedélyes csókot, közben pedig az üres asztalra ültettem.Még szerencse,hogy időben végeztem a papírókal. Ezért legalább van helyem.
-Itt szeretnéd vagy otthon? -kérdeztem és puszit adtam a nyakára.
Halk nyögést halatot majd felém fordult.
-Legyen itt, addig nem bírok vàrni. -kezdte gombolni az ingemet ki.
Kibújtam az ingemből és nyakára csókoltam. Néha megszívtam nehogy anélkül maradjon. Utána lejebb mentem. Levette a  polóját magáról, én pedig simogatni kezdtem. Utána ott is végig pusziltam. Mikor leértem a nadrágjához, amit segítet levenni. Közben megszabadultunk a többi ruhától is. Az ölembe ültettem és úgy csókoltam tovább. Éreztem, hogy màr nagyon készen áll.
-Nem bírom már akarlak.-kezdet el mozogni.
Erre én is felnyögtem vele együtt. Mert már így is kivántam, de evvel csak jobban.
-De kis türelmetlen vagy. -jegyeztem meg kuncogva- Akkor lovagolj meg. Utána meg lesz mégegykör. -simogattam combjait.
A hangja egyre hangosabb lett. Viszont ezt nem bàntam, mert szerettem hallani.
-Én benne vagyok.-húzott csókra.

-Másnap-

Kezemimel tapogtam a mellettem lévő helyre, ami üres volt. Ilyen korán felkelt volna? Vagy csak elment zuhanyozni. Mivel tegnap nem voltunk. Hazaérve még volt egy menet. Utána pedig egyből aludtunk. Ezért én is felkeltem. Fürdőbe mentem ahol volt valaki éppen. Akkor elment zuhanyozni. Gondoltam meg lepem, ezért hang nélkül benyitottam.Mögé osontam és átkaroltam.
-Jó reggelt. -adtam egy gyors puszit- Miért nem hívtál engem is? -kérdeztem egy perverz mosoly kiséretébe.
Pirultan hajtotta le fejét.Ilyenkor nem olyan bátor. De viszont nagyon édes.
-Fáradt voltál. Hagytalak aludni inkább. -válaszolt.
Túlságosan édes mindig. Nem bírom magam mellete visszafogni. De most nem lehet.
-Pedig jöttem volna. -simítom meg arcát.

Jungkook:

Zuhanyzás utàn mentem reggelizni. Gyorsan össze dobtam egy szendvicset. Persze neki is csináltam, mert tudom, hogy kérni fog. Annyira ismerem màr. Meg persze a kàvéja sem maradhat el.
-Köszönöm baba. -kaptam szàjra puszit.
Meg reggeliztünk, utána meg elkelet mennie. Csak délután ér haza. Addig viszont elkezdtem nyagatni a tesómamat. De nem akart semmit velem, nert éppen Taehyungal volt. Úgy gondoltam inkább nem zavarom őket. Helyette rajzolni kezdtem és gyakorolni az új koreót. Ezt kötelező megtanulnom péntekre. Végülis elment vele a délutánom.Mert nem volt egy könnyű.

-Otthon-

Főztem finom ételt. Pont a kedvencét. És megterítetetem. Utána meg vártam, hogy jöjjön. De késett. Sokáig várakoztam, de végül meguntam. És végül elpakoltam és felmentem.
-Végre itt vagy. Bocsi, hogy késtem. De találkoztam egy esküvő szervezővel, akivel tárgyaltam kicsit. -ölelt meg.
Belebújtam és simogatta a hàtam.
-Semmi baj. Legalább itt vagy most. -mondom.
Erre csak felkuncog. Amit nem értek, de végül rájövök.
-Szeretném ha holnap eljönnél velem. És te is döntenél.De előtte elintézem a kis problémát. -csókolt meg.
Imádom. Egyszerűen őt imádom.
-Szeretlek nagyon, de nagyon. És örülök, hogy veled lehetek. Mert csak te tudsz boldogá tenni engem. -mondtammondtam ki amit gondoltam.
Erre abbahagyta amit elkezdett. És felnézet a szemeibe.
-Inkább én örülök neki. Nélküled most nem lennék boldog. És mindig rossz úton jàrnék. De te reményt és fényt hoztál bele az életembe. Ezért inkább én tartozok köszönettel neked. Szeretlek én is nagyon. Amíg élek veled leszek. -mondta mindvégig szemeibe nézve.
Meghatot amit mondott. És én is így gondolom vele. Mert a kettőnk szerelme olyan erős, hogy nem lehet szétválasztani. Egyszer megtörtént, de akkor is újra együtt lettünk. És ez csak erősebbé tette ezt.

Sziasztok itt lenne a következő rész
Jó olvasást hozzá🙂