Titkos boszi

6 rész

Lassan siklottunk a levegőben, a seprű alig volt fél méterrel magasabban, mint a talaj. Furcsa állathangokat hallottam az erdő felől és a fák között pár érdekes lényt is láttam.

Pár perc múlva beértünk a faluba. A falu közepén egy óriási fa állt (kábé 10 méter magas), körülötte egy nagy kikövezett terület volt, ahol árusokat és boltokat találhatunk. Láttam könyvesboltot, bájitalboltot, mindenes boltot, ruhaboltot, egy könyvtárat, egy postát (?) és egy múzeumot is. Láttam egy erdei utat is, ahol egy nyíl alakú táblára az volt kiírva hogy „Lakóházak". Az épületek régies hatást keltettek. Egy kicsit olyan érzés volt mintha egy középkori városban járnék.

Nagyon furcsa volt, hogy minden ember körül állatok voltak. Volt aki mellett egy tigris (!) sétált.

Leszálltunk a seprűről és a könyvesbolt felé vettük az irányt.

-Amikor bemész, köszönj illedelmesen!- mondja szigorúan.- Petuniának, a könyvesbolt vezetőjének nagyon fontos az illem.- magyarázza komolyan.

- Oké.

Ahogy beléptünk a könyvesboltba megszólalt egy csengő, ami az ajtó fölött lógott és egy idős asszony köszöntött minket mosolyogva.

A könyvesbolt belülről nagyon titkozatos volt. Mécses égett az asztalon, félhomály volt és hosszú könyvespolcok sorakoztak mindenfelé. Egy ősz hajú, kissé ráncos, alacsony, halványrózsaszín ruhás boszorkány várt minket egy asztal mögött (gondolom ez az a hely ahol fizetni kell).

-Üdvözlöm önöket a Vilingi Könyvesboltban!- mondja boldogan, de ahogy meglátja Fridát, lefagy az arcáról a mosoly.

- Jó napot kívánok Petunia!- mondja Frida mosolyogva, de valahogy nem tűnik őszintének.

- Jó napot kívánok!- köszönök én is.

Petunia egy utolsó gyilkos pillantást vetett Fridára, majd mosolyogva hozzám fordult.

-Miben segíthetek?- kérdezi kedvesen, az ősz hajú, kissé ráncos,alacsony, rózsaszín ruhás boszorkány.

- Öhm... igen. Könyveket szeretnék venni.- veszem elő a könyvlistát a hátitáskámból.- Ezeket szeretném megvenni.- adom oda a papírt.

- Most jársz itt először?- kérdezi.

- Igen.

- Engem Halgos Petuniának hívnak.- nyújtja felém a kezét kedvesen.

- Én Vern Emily vagyok.- fogunk kezet.

- Gyere Emily, megmutatom hol találod a tankönyv részleget.- kilép az asztal mögül és elindul a bolt bal oldali része felé.

- Rendben, köszönöm.- indulok utána Hubával együtt. Frida is jön utánunk.

Petunia egy hosszú polcsorhoz vezetett. A polc tetején, egy táblára ki volt írva, hogy „1. osztály".

-A 4. polcon, vagyis itt- mutat a legalsó polcra.- a növényekkel és az állatokkal foglalkozó tankönyvek vannak. A 3. polcon (mutat az alulról második polcra) a jóslással és varázsművészettel foglalkozó könyvek találhatók. A 2. polcon a történelem és a bűbáj tankönyv van, a legfelső polcon pedig a varázslattal kapcsolatos könyveket találod.- magyarázza.

Ebben a pillanatban megszólalt az ajtó fölötti csengő, és egy másik lány lépett be a mesterével és házikedvencével együtt.

-Üdvözlöm önöket a Vilingi Könyvesboltban! Egy pillanat és megyek!- kiáltja Petunia.- Mennem kell, megtalálod a könyveket ugye?- fordul hozzám.