A tanár úr vezetésével kimentünk az edzőpályára, ahol a bájitalpróba volt, de már egy pad sem volt ott.
-3 varázsigét fogunk megtanítani nektek. Az egyik egy védővarázs, a másik egy teremtőmágia, a harmadik pedig egy támadóvarázs más néven veszélyes varázslat.- magyarázza a tanár úr.- Először a védővarázst és a támadóvarázslatot fogjuk megtanítani nektek. A védővarázs neve „minipajzs". Ez a gyengébb és egyszerűbb verziója a „pajzs" védővarázslatnak. A minipajzsot a kevésbé erős varázslatok ellen használjuk, mint például a „Sorurrio". Ha ez a varázslat eltalál valakit, akkor szomorú lesz, és nem fogja tudni abbahagyni a sírást. Ezt a 2 varázslatot fogjuk megtanulni.-magyarázza.- Sarah kérlek a vásznat.- fordul az egyik boszorkányhölgy felé.
-Rendben.- mondja, és a nő egy nagy fehér vásznat emel a levegőbe (természetesen varázslattal).
Rodhio tanár úr suttog valamit és a pálcája segítségével 2 képet is kivetít a vászonra. A képeken a kézmozdulatokat láthattunk ami a varázsigékhez kell. A pajzs és a támadóvarázs mozdulatait.
-Először keressetek magatoknak egy párt.- mondja a tanár úr.
- Szia, Flóra vagyok, leszünk párban?- bukkan fel hirtelen a hátam mögött egy szőke, szakadt ruhás, szomorú arcú boszorkány. Egy fekete macska is bujkál mögötte.
- Ööö... oké.- mondom hirtelen meglepettségemben.
- Téged Emilynek hívnak ugye?- kérdezi.
- Igen, de honnan tudod?
- A bájitalpróbánál te adtál nekem a légtisztító bájitalból, szóval amikor kihívtak, hogy elmondd hogy hogy készítetted el akkor megjegyeztem a neved.- magyarázza még mindig búskomor arccal. Meg akartam kérdezni tőle, hogy van e valami baj, de nem mertem, hiszen lehet hogy az ő arca mindig ilyen.
- Ha mindenkinek van párja akkor kezdjük is el.- mondja Rodhio tanár úr.
A következő 20 a kézmozdulatokat gyakoroltuk. Rodhio tanár úr az emelvényen újra és újra elmutogatta részletesen a mozdulatsort, a többi tanár pedig a diákok között sétált és ha valaki rosszul tartotta a pálcát, akkor kijavították azt. Az is kiderült, hogy mindenkinek az írástudó kezében kell tartani a varázspálcát. Nehezen ugyan, de a gyengébb kézzel is meglehet tanulni varázsolni, de akkor a varázslatok sokkal gyengébbek lesznek.
-Most következnek a párharcok. A párotokkal együtt álljatok be az előttem felsorakozó tanárok egyike mögé. Ők fogják felmérni a képességeiteket.- mondja a tanár úr.
Én és Flóra beálltunk egy tündér mögé, de sajnos túl sokan voltak mögötte, így át kellett mennünk Cyan tanár úr csoportjába.
Ez után a tanárok pár mozdulattal felrajzoltak az aszfaltra 6 egyforma, hosszú téglalapot. Ezek voltak a pályák. Mint kiderült a téglalap 1-1 végére a párosok 1-1 tagja áll és egymás ellen kell „harcolniuk". Vagyis az egyik diák a pajzsvarázst próbálja alkalmazni, a másik pedig a Surorrio nevű támadóvarázst.
Amikor én és Flóra következtünk magabiztosan léptem a „küzdőtérre", mert a mozdulatokat, amiket Rodhio tanár úr mutatott tökéletesen leutánoztam (legalábbis szerintem).
Először én voltam a védekező, Flóra pedig a támadó. A társam tökéletesen elvégezte a támadóvarázst, a pálca végéből egy apró rózsaszín fénycsík lövellt ki felém. Megcsináltam a mozdulatokat, elmondtam varázsigét (a varázslat nevét) és vártam a varázslatot, ami nem akart jönni. Csak egy apró lila szikrát láttam a pálcám végén, de az is hamar kimúlt. A kezemmel próbáltam még védekezni a varázslat ellen, de nem sikerült. A varázslattól sírva fakadtam és nem tudtam abbahagyni.
-Gyere ide, hatástalanítom a bűbájt.- mondja nekem a Cyan tanár úr.
A könnyeimmel küszködve odamentem hozzá, ő pedig egy varázslattal megszűntette a sírásomat. Egy zsebkendőt is adott.
-Köszönöm.- szipogtam.
- Az írástudó kezedben fogod a pálcád ugye?- kérdezi a tanár úr.
- Igen.- felelem a szememet törölgetve.
- A csuklódat egy kicsit élénkebben mozgasd, lehet hogy az volt a baj.- tanácsolja a tanár úr.
- Rendben.- mondom, és elindulok a sor vége felé.
Amíg várakoztam, megpróbáltam több csuklómozdulattal megcsinálni a varázslatot, de így sem sikerült. Nem értem. Mi a baj? Miért nem tudok varázsolni?
A következő körben én voltam a támadó, Flóra pedig a védő. Most is megcsináltam a mozdulatokat, elmondtam a varázsigét, de most sem történt több mint az előbb. A pálcám hegye halványan felragyogott, de azonnal ki is múlt.
Csalódottan leszegtem a fejem, amíg Flóra egy hibátlan pajzsvarázst mutatott be.
- A támadó boszorkány jöjjön ide egy pillanatra, kérem.- mondja nekem az osztályfőnök.
- A pálcádba elég vért csepegtettél?- kérdezi ahogy odaérek.
- Igen.- mondom csalódottan.
- Igazi titkot mondtál a pálcádnak? Tényleg nem mondtad még el senki másnak?
- Igen.- mondom. Mi ez a sok kérdés? És miért mi a baj?- Valami baj van?- kérdezem végül.
- A mozdulataid jók és a varázsigét is jól mondod ki. Úgy gondoltam, hogy már csak a pálcádban lehet a hiba. De ha azt is jól készítetted el, akkor nem tudom, hogy mi lehet a probléma.- mondja gondterhelten.
A gyakorlatot még megcsináltuk párszor, de nem akart összejönni egyik varázslat sem.
A következő varázslat egy teremtőmágia volt. Ezt is kivetítették egy ponyvára. A varázslattal meg lehet duplázni kisebb dolgokat, mint például egy almát vagy egy ceruzát. Nagyobb dolgokat is meg lehet duplázni, de ahhoz erősebb varázslatra van szükség. A gyengébb varázslat varázsszava: Duplicico.
Ennek a varázslatnak a mozdulatait is kivetítették és 10-15 percen keresztül gyakoroltuk a mozdulatsort. Az idő letelte után a csoportunkhoz mentünk, sorba álltunk és egyesével bemutattuk a varázslatot a csoportunk tanárjának, egy apró kocka segítségével.
Sajnos ezt a feladatot sem tudtam rendesen teljesíteni. A kocka elkezdett növekedni, de azonnal vissza is zsugorodott. Ezt a varázslatot kétszer kellett bemutatnunk. Teljesen elkeseredtem. Már arra gondoltam, hogy kiállok a sorból és feladom, de Flóra felajánlotta a segítségét.
-Öhm... szeretnéd, hogy segítsek?- kérdezte félénken.
Válaszul szomorúan bólogattam. Nagyon aranyos, hogy segíteni akar, de nem hiszem hogy tud. Hiszen a tanár úr is megmondta, hogy a mozdulatok jók, a varázsige is, mégis valamiért nem sikerül varázsolnom.
-Láttam és úgy látom, mindent jól csinálsz, de szerintem neked ennél egy kicsivel többre van szükséged. Ha a kézmozdulataid erősebben, nagyobb mozdulatokkal csinálnád és a varázsigét is hangosabban mondanád, az lehet, hogy segítene.- magyarázza félénken.- De ez csak egy ötlet, nem biztos, hogy működni fog.- mondja gyorsan, amint meglátja a reményteli arcomat.
Remélem tényleg sikerülni fog.
Amíg sorban álltam, a mozdulatokat gyakoroltam, olyan nagy kézmozdulatokkal, (szinte már karmozdulattokkal) hogy majdnem fejbe vertem az egyik diákot a pálcámmal.
Mikor sorra kerültem, nagy levegőt vettem, felkészültem, és óriási kézmozdulatokkal, a varázsigét kiáltva elvégeztem a varázslatot. És sikerült!! A kicsi kockából egy kicsit nagyobb kockát tudtam varázsolni. Végre!
A tanár úr is meglepődött, és magához hívta az egyik felügyelőtanárt. Mondott neki valamit, aztán a felügyelőtanár sietve távozott.
Mikor végeztem, boldogan indultam Flóra felé.
-Köszönöm Flóra, sikerült, megcsináltam!- mondtam boldogan.
ESTÁS LEYENDO
Titkos boszi
Fantasía...én csak visszavittem egy kutyát a gazdájának. Nem számítottam arra, hogy a nő egy boszorkány... És arra sem, hogy én is az leszek...
