-9.rész-

30 7 2
                                    

Madarak csicsergésére emlékszem, amikor felébredtem. Az utcán feküdtem, fogalmam sem volt mióta. Kora reggelnek tűnt, hiszen nagy csend uralkodott és autók is alig jártak. Rettentően fájni kezdett a hátam, ami miatt grimaszolva próbáltam más helyzetbe hozni magam. Felálltam a kemény beton földről, s körbe pillantva észrevettem hogy ismerős környéken vagyok. Felnéztem az eddig még mögöttem elhelyezkedő házra, s az emlékektől a fejem is szúrni kezdett. Minden olyan zavaros volt számomra. 

Lassan elkezdtem sétálni a szűk járdán, a múlton merengve. Zsebemből elővettem a telefonomat, és megnéztem a Dead Jokes oldalát. Ami elsőként feltűnt, az egy új frissítés volt. Mivel az oldalt régóta nem vezette nagyjából senki, csak felfüggesztésre várt, nemigen találkozhatott az ember új dolgokkal. Ez az újdonság azonban az oldal bal sarkában helyezkedett el, s a "megbűnhődtek"  címet viselte. Alatta egy számláló volt látható, ami akkor 32-nél járt. 

Hirtelen valaki nekem ütközött, s úgy éreztem ismét önmagam vagyok. Felnéztem az illetőre, 'kinek ajkain állapodtak meg szemeim. Vöröses színekben pompázott, ám egyáltalán nem tudtam beazonosítani hogy mitől lett olyan élénk színe. 

-Menzie? Mi történt veled? -kérdezte már-már aggódóan. 

-Fogalmam sincs. Én..csak haza szeretnék jutni, és elfelejteni mindent és mindenkit. 

-Rossz dolog ez. Nem szabadna ilyen gondolatokkal szennyezni az elmédet. -mondta, majd egy hosszasat sóhajtott. -Viszont, ha nem probléma, megkérdezhetem hogy miért van egy 4 centis vágás az arcodon? -mondta, majd lassan beillesztette hüvelykujját a mosolygödröcskémbe, ahol elméletileg egy vágás húzódott. Azonnal világossá vált ki tehette velem.

-Damien, csak adj egy cigit és öljünk meg valakit. -mondtam, mire ő csak egy halvány mosolyra húzta ajkait, s felém nyújtott egy cigarettás dobozt. 


/rövid, mint a - gekkó. igen. ezt akartam írni. puszii /

Dead Jokes || horrorWhere stories live. Discover now