Dead Jokes || horror

-11.rész-

A "megbűnhődtek" száma 33-ra emelkedett, nekem viszont bűntudat marta a lelkemet. Az oldalon megismert barátnőm, Anne, a minap átiratkozott a mi sulinkba. Egyre többször fogom majd őt látni. Kissé furcsa belegondolni mindebbe. Az egyik nap megölöd az egyik barátodat, a másik nap pedig szerzel magad mellé egy újat.

-Min gondolkozol ennyire? - simított végig karomon Damien, miközben én az ablakot kémleltem. Pontosan ugyanazok az emlékek elevenedtek fel bennem, amik az elkábításom napján keletkeztek abban a sötét szobában.

-Mivan ha rossz ötlet volt megölni? Ő volt az egyetlen barátom. És most porrá lett. A föld alá került. Megszűnt létezni.-aggodalmaskodtam, miközben barna szemeibe néztem.

-Ne rágódj ezen. Megérdemelt mindent. Kihasznált és megalázott téged. A Dead Jokes pont ilyen emberek halálát kívánja. Szóval te semmi rosszat nem tettél. Megszabadítottál mindenkit egy rossz embertől. - továbbra is a karomat simogatta, rajtam pedig egy furcsa érzés futott végig.

Teltek a napok, és kezdtem elfeledni Finn-t. Fontosabbá vált számomra a jelen és az hogy boldog legyek. Az oldalon rengeteg emberen segítettem, akárcsak ők rajtam. Szerettem így élni. Szabadon és határoktól függetlenül.

Késő délután, a nap lemenőben. Az utcákon még zsong az élet, rengetegen indulnak hazafele a munkából. Elhaladok Finnék háza előtt, fel sem nézve a még mindig fekete függönyre. Minden teljesen ugyanolyan, mégis görcs keletkezik a gyomromban ha a véres kezeimre gondolok.

Anne már az ajtóban vár engem, a legmegnyugtatóbb mosollyal az arcán, s egy tálcával a kezében. Szőke hajába enyhén belekap a szellő, az arcán lévő szeplőket pedig egyre csak élesebben kezdem látni amint közelebb érek hozzá.

-Mióta vártál? - kérdeztem egy halvány mosoly kíséretében, majd magamhoz húztam egy ölelésre. Enyhe eper illata volt szőke hajának.

-Csak tíz perce álldogáltam itt. Semmi baj. - mondta, majd beléptünk a sütemény illattal teli házba. Minden olyan letisztultnak tűnt, és fehérnek. Talán nem az én sötét lelkemhez tervezték. 

-Esetleg kérsz valamit? Van friss eper a hűtőben, ha szereted. - mosolygott, miközben a hűtő felé biccentett.

-Ha nem probléma, kérnék néhányat. -ültem le a konyhai asztalhoz. Telefonomat elővéve azonnal az új üzenetemre nyomtam. 

"dead_clown: mindenhol kerestelek, merre járkálsz? " 

Amint elolvasom, beharapom ajkamat. Damien mély hangjára és enyhén göndör hajára gondolván elönt a mámor és a boldogság. Ám a mosoly, csak pillanatok erejéig tartott, hiszen a főoldalon ott virított a halottak száma. Tudtam hogy az a szám nem csak a mi városunkat jelenti, hanem az összes regisztrált tagot. Viszont ahogyan az oldalt ismét felkapta a hírnév, egyre többen kezdtek illegális dolgokat terjeszteni és eladni a platformon. Kezdett aggasztani, hogy két hét alatt a 33-ból 153 lett.