-14.rész-

17 4 2
                                    

A szag egyre csak erősödött, ahogy egyre csak közelebb mentünk. Majd mikor kitértünk a fal takarásából, megleltük a szag forrását. Egy halott lány feküdt előttünk, kinek maradványai bűzlőttek. Szörnyű látvány volt, így szinte azonnal vissza is fordultam.

-Oh. Azt hiszem tudom ki ő. -mondta Damien, mire összehúztam szemöldökeimet. -Micsoda?

-Ő volt a legjobb barátod. Anne a neve.- hajtotta le fejét, mire nekem könnybe lábadt a szemem. Valóban ő volt az. -Sajnálom. -mormolta majd magához ölelt. Patakként folytak le könnyeim arcomon, miközben rengeteg dolog kavargott fejemben. Ki tehette ezt vele? Miért pont őt ölték meg? És hasonló kérdések..

-El kell tűnnünk innen. Minél előbb. -kezdett az ajtó felé húzni Damien.

-Mi? Csak így itt hagyjuk? Az erdő mellett vagyunk, azt akarod hogy valami állat ...-kaptam a hasamhoz a gondolattól, majd lehunytam szemeimet.

-Van jobb ötleted? -fordult felém. -Nincs? Akkor miért nem szeded gyorsabban a lábaidat?

Miközben kifelé haladtunk, a fiú elvett az egyik fiókból egy boros üveget, majd a másik kezével megrántotta az enyémet.

Egyre jobban kezdtem félni, és már Damien kezének a melegsége sem tudott megnyugtatni. Kirontottunk az ajtón, majd egyenesen az erdőbe rohantunk. Cipőink alatt megreccsentek a lehullott falevelek, ám mi csak futottunk míg bírtuk. Ahogy a fák sűrűjébe érkeztünk, a fiú elővette az üveget, kibontotta majd nagyokat nyelve ivott belőle.

A távolban egy autópálya lehetett, mert autók sokaságát hallottuk dudálni, és vagy láttuk a reflektorukat.

-Nem arra megyünk, ne nézz oda. -mondta, s ledőlt egy fa tövébe.

-Akkor mégis hova? Ugye nem tervezed az estét ebben az erdőben tölteni? - húztam fel egyik szemöldökömet.

-Ebben az erdőben, van egy ház. Elvileg kopogó szellemek lakják, de meleg vízen és kaján kívül minden van ott. Ideális lesz számunkra. - gyújtott meg egy cigarettát, majd ajkai közé vette.

Nagyot sóhajtottam, s visszafolytva könnyeimet nyeltem egyet.

-Akkor induljunk. - mondtam, mire Damien ismét rámarkolt a tenyeremre, s elindultunk a sötétben.

Dead Jokes || horrorWhere stories live. Discover now