A tökéletes pillanat (VKOOK / YOONMIN)\Befejezett\

11.rész

Jimin szemszöge

- Végre hétvége. - mondom ki szarkasztikusan a számomra jelentéktelen mondatot.

Ötletem sincs, hogy mihez kezdjek magammal. V-vel nem lehetek, hiszen el van foglalva a szerelmével, ami, hihetetlen, de nem zavar annyira. Akkor este, mikor megcsókoltam, annyi év után végre megízlelhettem ajkait, nem éreztem azt a mámorító szerelmet, amit még az elején. Legalábbis eléggé egyoldalú volt. Akartam, mindennél jobban, fõleg hogy vissza is csókolt, de tudtam, hogy az nem miattam volt és fájt, hogy ezt mind egy csókból ki tudom szûrni. Elképesztõ, hogy mennyire ismerem Tae érzéseit, még engem is megijeszt néha, ahogy a fejébe látok, de akkor, azon a bizonyos éjszakán, el tudtam õt engedni. Most viszont, csak fekszem az ágyamban a plafont bámulva, hogy hova mehetnék. Csak el itthonról, mert útálok ebben a szaros házban lakni. Anyám egy kúrva, aki minden nap hozza magával a kuncsaftjait, és csak a nyögéseitõl zeng az egész lakás. Jelenleg csend van, de ki tudja meddig. Úgy hogy felpattanok az ágyamról és elindulok valamerre.

A telefonom névjegyzékét lapozom, hogy most kihez lenne hangulatom. Õszinte leszek, a legtöbbel már lefeküdtem, ami undorító, mert lerí rólam, hogy anyám fattya vagyok, de én legalább nem a fiam füle hallatára baszok, ahogy azt õ csinálja. Na mindegy, kell valami, ami eltereli a figyelmem a bajaimról. Így hát felhívtam Namjoont ( nem, vele nem feküdtem le).

- Csõ, na mondjad. - veszi fel két csöngésre a telefonját, ami meglepett, mert nem szokott ilyen hamar válaszolni.

- Szabad vagy ma? - kérdem határozottan.

- Igen - kapom a rövid választ.

- Lógsz velem? - fú, de sajnálni való vagyok jelenleg.

- Mi van Taeval? - tudom, hogy tudja a választ.

- Õ most mással foglalkozik - gúnyos hangnemben adok választ, amit Nam meg is jegyez magának.

- Csak nem féltékeny vagy? - kuncog fel a vonal túlsó végén.

- Nem! - vágom rá mérgesen - Sõt, kifejezetten örülök neki, hogy együtt van azzal a kölyökkel, így legalább nem nekem kell vigyáznom rá. - a hangom kicsit megcsuklott mondatom végére, remélem hyung nem vette észre.

- Haaaaj! - egy nagyot sóhajt a telefonba, gondolom azért, hogy kigondolja, mit is mondjon - Jimin, mondtam, hogy eljön majd ez az idõ, mikor háttérbe fogsz szorulni. Igazán szerezhetnél magadnak több barátot. Ha már most ilyen magányos vagy, mi lesz késõbb?

- Te is a barátom vagy. - hisztizek be.

- Igen, de veled egykorúakra gondoltam. Azért nekem már megvan a saját életem, így nem tudok mindig veletek lógni. - érvel logikusan, mire próbálom visszaterelni eredeti célomra.

- Akkor most lógsz velem vagy sem?

- Persze. Úgy is el akartam menni vásárolni, ha gondolod velem jöhetsz.

- Szuper! - csattanok ki örömömben - Akkor nálad talizunk, úton vagyok. - meg sem várva válaszát nyomom ki a telefont és megyek hozzá.

Amikor odaértem hyunghoz, intett kocsija felé, hogy szálljak be. Készségesen tettem, amire kért, majd elindultunk a plázába, ahol Nam nehezen, de talált parkolóhelyet.

- És? Mit akarsz venni? - kérdem kiváncsian.

- Új ruhákat, meg kaját.

- És konkré.- nem tudom befejezni a mondatot, mert egy csaj közbevágott úgy, hogy hyung nyakába ugrott

- Mi a fasz? - képedek el a jelenetre.

Állam a földet súrolja, aztán a csaj megcsókolja... na itt lett vége a Nammal való közös programomnak.Vettem a lapot, úgyhogy zsebre tett kézzel, csendben tovább álltam. Ha már a plázában voltam, gondoltam körbenézek, hátha látok valami érdekeset. Elég nagy, mint egy kis város, nekem meg idõm, mint a tenger, úgy hogy elidõztem. Bementem játékboltokba, ahol bedobtam pár érmét és játszottam néhány játékkal. Miután meguntam, ruhaüzletekbe néztem be, de nem vettem semmit, csak körbejártam. Körülbelül 3 órája vagyok itt, talán kicsit kevesebb, de eddig semmi érdekes. Lomhán járom a folyosókat, mikor megpillantok egy ismerõs hajszínt. Kicsit közelebb megyek, hogy megbizonyosodjak feltételezésemrõl, és valóban. Yoongi volt elõttem és épp üvöltözött vele egy csaj, õ meg csak fapofával nézett elõre, néha beletúrva kék hajába. Na ez most felkeltette az érdeklõdésemet. Nem feltûnõen néztem a drámát, mert leültem egy padra és tök térmészetesen a kezemben tartottam a telómat, közben folyamatosan Yoongit néztem. A lány hirtelen felpofozta, majd otthagyta dühtõl fortyogva.