A tökéletes pillanat (VKOOK / YOONMIN)\Befejezett\

13.rész

Jungkook szemszöge

Nagyon sokáig csak csendben vártuk, hogy kinyíljon az ajtó, de nem történt semmi. Néztem, hogy hol tudnék kijutni, de az ablakok túl kicsik voltak ahhoz, hogy azon kijuthassunk.

-Kim Taehyung te kis. Ezért még kapni fogsz. - gondoltam magamban, majd felnéztem a kupacon fekvõ Jiminre, aki most nagyon csendes. Egy szót sem szólt hozzám, pedig mikor csak kettesben voltunk, mert hyung elment valahova, akkor mindig letámadt, de most nem.

- Szeretted? - teszem fel neki a kérdést, amire nagyon lassan válaszolt.

- Mi közöd hozzá. - közönyösen adja meg válaszát.

- Van közöm hozzá, ugyanis most velem van és olyan, mintha el akarnád tõlem szakítani. - mondom ki õszintén gondolataimat.

- Te vetted el tõlem! - emeli fel hangját Jimin.

- Tehát szeretted. Együtt is voltatok? - feszítem tovább a húrt.

- Nem.

- Miért nem? Hiszen régebb óta ismeritek egymást, nem? - itt fájdalmas grimaszt villantott, amit nem tudtam mire vélni.

- Õ sosem tekintett rám úgy, ahogy én rá. Ezért nem is erõltettem, de nem hittem, hogy egy olyanba lesz szerelmes, mint te!

- Ezt hogy érted? - emelem fel hangom én is - Mivel vagy jobb, mint én? Hah?!- felállok helyemrõl, és közelebb lépek hozzá, mire õ is lejött helyérõl, hogy szemtõl szembe álljunk egymással.

- Sok mindenben jobb vagyok nálad kölyök. - morogja nekem.

- Tényleg?! Az elõbb több mindenben is nyertem ellened. Szóval?

- Alattam jobban nyögdösött volna az elsõ alkalmánál. - undorító, gúnyos vigyorát öklömmel tüntettem el arcáról.

- Hogy beszélhetsz így róla?! - újabb ütést viszek be neki, mire ellenáll, és õ is vissza üt.

- Nem tudsz te semmit! Úgyhogy ne okoskodj itt nekem!

- Õ a világ legjobb, legkedvesebb embere! És te úgy beszélsz róla, mint egy kurváról! Boldoggá tesz, és én is boldoggá akarom tenni! Ha meg valaki megbántja, azt félholtra verem, hogy soha többet ne menjen a közelébe! - itt már felette térdelek, és pólójánál fogva húztam közelebb arcomhoz, hogy láthassa komolyságomat - Tudom, hogy fontos neked, és hogy többet érzel iránta, mint csak barát! És pont ezért érzem úgy, hogy a riválisom vagy! Ezért nem tudlak elfogadni, mint barát, mert félek, hogy elveszed tõlem! - monológom végén egy ledöbbent Jimint látok csak, akit ez idáig nem hagytam szóhoz jutni.

- Hahaha!- nevetett fel hangosan. Ilyen helyzetben mégis kinek van ilyen reakciója?

- Jól van Jungkook! - paskolja meg vállamat - Elfogadlak, mint V pasiját, aki jelenleg sokkal jobb neki, mint én. De!

- De? - ismétlem meg a szócskát.

- De, ha miattad össze fog törni, vagy te okozod neki a legnagyobb fájdalmat, én foglak félholtra verni, hogy soha többé ne mehess a közelébe. Értetted? - bólintottam - Még mindig szeretem, de osztozkodok rajta veled, bár nem szívesen, de hát õ téged választott, én pedig nem állok a boldogsága útjába.

- Jó barát vagy Jimin! - mondtam immáron mosolyogva neki, és megöleltem. Taehyung ebben a pillanatban kinyitotta az ajtót, mire mindketten odafordítottuk a fejünket. Hyung elképedve állt elõttünk, mire észbe kaptunk, hogy milyen pozícióban nyitott is ránk. Épp Jimin nyakában voltam, míg õ alattam feküdt, egyik karjával megtámasztva magát, míg másikkal visszaölelt, és mindketten össze voltunk verve.