Rosszul kezdődött szerelem

41.rész

---Bry szemszöge---

Miután Eric meg csókolt teljesen össze omlott. Nem számítottam arra hogy így fogja fogadni ezt a dolgot. Be rohant a fürdőbe és magára zártam az ajtót. 

Én:-Eric...-kopogtam be az ajtón. Tudom hogy mit fog csinálni és nagyon rossz érzés hogy miattam csinálja de egyszerűen neki is el kell fogadni azt hogy én nem vagyok hozzá elég jó. Mindig csak meg bántom és ezeket a dolgokat sosem lehet igazán jóvá tenni.

Eric: -Akkor menj! Gyerünk! - nagyon hangosan sírt. Ezt a percet sosem felejtem majd el. Ki mentem a házból és én is a térdemre estem. Csak ültem a lépcsőn és néztem ki a fejemből. Sírtam. Úgy ahogy még soha életemben. Ez volt a leg fájdalmasabb dolog amit eddig valaha átt éltem. Újból elő vettem a pengémet és nagyon mély vágasokat ejtettem a kezemen egészen a vállamtól a kézfejemig. Tiszta vér volt már mindenem és nagyon fájtak a vágásaim de újra és újra átt mentem egy-egy vágáson hogy jobban fájjon. Úgy kb. egy óra múlva nyílt az ajtón a hátam mögött és Jin ült le mellém egy dobozkával.

Jin:- Eric már el aludt. Most had fertőtlenítsem le a te vágásaid.- oda nyújtottam neki az egyik kezem ő pedig rá fújt valamit amitől kicsit fel sziszentem. - Meg értem a döntésedet. Én is így tettem volna de azt tudnod krll hogy Eric most magát hibáztatja.

Én:- Tudom. De nem ő a hibás hanem én csak is én. Én nem vagyok elég jó hozzá. Nálam sokkal jobbat  érdemel. Én nagyon szeretem őt de csak tönkre teszem.- a könnyeim megint el kezdtek hullani.

Jin:-Bry te nem vagy olyan rossz ember. Tudom hogy meg tudnál változni. Sőt már el is kezdtél változni csak az a baj hogy Eric is. Hatással vagytok egymásra. Te jó irányba változol viszont Eric nagyon más merre. Nem mondom azt hogy a rossz irányba viszon magát okolja mindenért ami nem tesz jót neki.- tudom hogy Jinnek igaza van de nem változtathatok a döntésemen.

Én:- Akkor most mit csináljak?- közben átt tért a másik kezemre.

Jin:-Ha el is költözöl akkor néha gyere vissza és legyél vele mert nem fogja kibírni nélküled.- miután mind a két kezemmel meg volt be is kötötte és ezután el köszöntünk egymástól. 

Haza fele sétálva gondolkoztam nagyon sok mindenen. Én nem akarom itt hagyni Ericet de hanem teszem meg akkor egyszer csak el fog menni az eszem és csalódni fog bennem anyám. Mikor haza értem kb. éjfél körül lehetett. Be léptem a házba és nagyon csodálkoztam mivel égett a konyhán a villany szóval be néztem oda. Anya ült ott egyedül és mikor fel nézett rám fel csillantak a szemei.

Anya:- Kis fiam! Mi történt a kezeddel?- nézett rám ilyedten gondolom a kötés és a gipsz miatt is gondolta. Nekem nem kellet több szóval szinte azonnal el sírtam magam. Anya fel állt a székről és szorosan meg ölelet.

Én:- Anya ne haragudj rám kérlek.- Mondtam zokogva ő pedig próbált csitítani.- Kérlek ne legyél rám mérges. Én tiszta szívemből szeretem ŐT. - anya kicsit el távolodott tőlem és rám nézett.

Anya:- De mégis kit?

Én:- Ericet...Anya én ne tehetek róla..Szeretem és téged is azt akarom hogy boldog legyél de nem tudom hogy csináljam ezt tovább...- nagyon hangosan zokogtam de nem érdekelt. Kicsit össze rogytam és anya tartott egy darabig aztán le ültetett egy székre és tovább ölelt.

Anya:- Kicsim erről nem te tehetsz. A szerelem egy nagyon csodálatos dolog és mindegy hogy a fiúkat vagy a lányokat szereted. Nekem te vagy a kis fiam én akkor vagyok boldog ha te is az vagy. Nagyon örülök hogy pont Eric az a szerencsés akit te választottál mert tudom hogy te jó vagy hozzá. -itt anya is sírt már.-

Én:- De nem akarom hogy szétt menjetek Joshal.. Szóval el költözök. Már beszéltem a nagy nénémmel és ő azt mondta hogy holnap már mehetek is. Szóval egy délelötti repülővel mennék hozzá holnap.- anya mégjobban sírt és én is de végül bele egyezett. Utánna már csak el meséltem neki mindent az elejétől hogy hogy kezdődött ez az egész Ericel és teljesen megértő volt. El köszöntünk egymástól és fel mentem a szobámba. Össze csomagoltam egypár cuccot éppen amihez volt erőm és aztán bealudtam.

Hangos kiabálásra ébredtem és mikor ki néztem az ajtón pont szembe néztem Ericel ami nagyon gáz volt ebben a hejzetben. Azt is láttam ahogy az apja fel pofozza és nekem is előtörtek a kis kori emlékeim amik nem voltak kellemesek ezért inentől fogva kevésbé szívlelem Josht. Eric el ment ithonról szóval nem tudok tőle elbúcsúzni ami még jobban meg nehezítette a dolgom. Mikor már teljesen kész voltam a pakolással be ültünk az autóba én, anya meg Josh. Nagyon fagyott volt a hangulat. Senki nem szolt egymáshoz ami nagyon zavart. Mikor oda értünk a reptérre Josh segített ki venni a csomagjaim a kocsiból és cipekedni is segített. Mikor már el indultam volna be valaki a nevemet kiabálta és megáljt parancsolt. Én pedig tudtam hogy ki volt ez.

Eric:-Bry! Állj! - meg álltunk és hátra fordultunk. Eric kipirult aral állt elöttünk és minket figyelt.- Apa...Sajnálom hogy ma csalódást okoztam és hogy most is azt fogok de...De én szeretem őt! Nem nem mint barát, vagy testvér...Nekem Ő jelenti a világot! Meleg vagyok és sose volt másképp. Nekem ő olyan mint neked Christina, szeretem. Mikor be írattál abba az iskolába, azt hittem ugyan az lesz mint a többi de nem ott volt Ő. Mikor megláttam nem tudtam mit érezzek. Nem érdekelt hányszor ver össze, hányszor aláz vagy sért meg! - idő közben én egy kicsit alrébb léptem anyáéktól Eric pedig elöttem volt. Hátra nézett rám.--Mert megláttam benne a jót is, tudtam hogy ő nem az igazi arcát mutatja. Csak nyuszi voltam és későn jöttem rá mi is a helyzet. -vissza nézrtt anyáékra.- Én ŐT szeretem. Nekem Ő jelenti a mindent. Mert...Mert igen is szerelmes vagyok belé! És ha ezek után..is elmész..- háttal volt nekem de még így is hallottam a hangján hogy sír.-Tiszteletben tartom..és hagyom akár mennyire is fáj...Csak akartam hogy tudd te jelentesz nekem mindent és...hogy...Mennyire szeretlek...- most végül felém fordult és meg csókolt. 

Miután el távolodtunk egymástól láttam hogy anya sír. Végül oda lépett Erichez és megölelte. Eric az apjára mézett aki láthatóan nagyon dühös volt de Ericet nem érdekelte sőt meg fogta a kezemet hogy ezzel is azt mutatja hogy mi igen is össze tartozunk.

Josh:- Üljetek be mind a hárman a kocsiba majd otthon meg beszéljük.- tudtam hogy most jön még csak a neheze mivel Josh csak akkor csinálja ezt ha kiabálni akar és most meg is van rá az oka de azt tudom hogy már nincs vissza út és hogy ha nem is fogadja el hogy mi együtt vagyunk mi akkor is szeretni fogjuk egymást és akármit meg fogunk tenni kettönkért.