18. rész

13 1 0
                                    

--Eric szemszöge--

Miután kifutottam az iskolából észrevettem, hogy a kötés a kezemen totálisan átázott. Csodás...Haza mentem és a fürdőbe vettem az iramot.Előkerestem a kötszereket és a fertőtlenítőket.Miközben kerestem felugrott Bry arca ami csak úgy előttem lebegett.A sírás kerülgetett.Remegő kézzel levettem a szekrény tetejéről a dobozt.Kiesett a kezemből minden.Elkezdtem összeszedegetni és közben vissza emlékeztem valamire amire nem kellett volna.

--Eric emléke..3 hónappal ezelőtt--

Suliba menet éppen azon gondolkoztam, hogy vajon ma Bry is lógni fog e.Miközben ezen gondolkoztam át mentem a zebrán, de nem figyeltem és így a kórházba kötöttem ki. Mikor felébredtem kikászálódtam az ágyból és kimentem a folyósora sétálni. Szembe jött velem hihetetlen meglepetésemre Bry...orvosi ruhában. Ő is észrevett, de leszart. Inkább vissza mentem a kórterembe...Bry bejött...gondolom itt van diák munkán. Behozott egy dobozt egy csomó szarsággal benne. Letette mellém, de én ekkora nyomorult létemre levertem. Mindketten le gugoltunk és csendben szedegettük össze az orvosi cuccokat.

--emlék vége--

A sírás csak úgy előtört belőlem, mintha egy gát szakadt volna át.Gyűltek bennem az érzések.. nem akartam a 4 fal között lenni. Kötés csere nélkül ki rohantam a házamból és csak rohantam minden tudat nélkül, hogy merre menjek...
Úgy döntöttem a közeli erdőben eléggé csöndes és egyedüli hely. Jó lesz az nekem..most magányra van szükségem.
A kérdések a fejemben váltották egymást, a bizonyos miért?-ek, azok az "én vagyok mindenért a hibás" gondolatok. Ebbe bele fogok bolondulni ha nem most akkor este, de bele fogok. Nem érdekelt senki és semmi, mindenen keresztül csak rohantam zokogva. Torkom szakadtából tört ki belőlem minden vissza tartott érzésem. Hülyének nézhettek, de ez sem érdekelt..ezt is leszartam. Be rohantam az erdő mélyében...eltűntem a sűrű lombok között.
Többször elestem, több horzsolást és sebet szereztem, de semmi nem állított meg míg oda nem értem. Oda ahol sose talált meg senki, ahol, ha megölném magam se találnának rám.
Ez a terület egy barlangban levő alagúton át vezet egy tisztásra ahol át kell jönni és ott van egy szakadék amit fák vesznek körül..szeretek ide járni..régen Apával voltam itt először..[...]
Már egy ideje itt ülök és csak gondolkozok. Mi van ha leugrok? Akkor tuti senki sem fog rám találni, akkor csak eltűnök a semmiben. Bárcsak elmagyarázhatnám Bry-nak, de nem tehetem.Nem fogom ezt tenni hiába látnám úgy hogy ez jó.Leszedtem a kötést a kezeimről és lehajítottam a szakadékba őket.Elindultam vissza, de eszembe jutott egy újabb emlék...

--Az emlék..tavaly nyáron--

Hihetetlen, hogy ezt teszem. Szünetben én tanulni szoktam, de most itt vagyok egy házi buliban és jól érzem magam. Talán túl jól is.Suga(!) hívott oda magához, hogy igyak vele. Nem akartam, de nem akartam azt sem hogy nyuszinak nézzen, ezért elvettem és meghúztam. Sose ittam ezelőtt piát és elég szar volt így.Mit ne mondjak hamar berúgtam és nem tudtam hol vannak akikkel jöttem, de úgy voltam vele ha már nem keresnek haza megyek egyedül.Elindultam a normális út szakaszon, de úgy gondoltam mi lenne ha le rövidíteném az erdő felé?
Így hát elindultam át az erdőn. Világom sem tudva mentem neki az összes fának ami elém került. Egy alak kapott el és segített.Próbáltam ki silabizálni ki az míg rájöttem, hogy ez Bry.
Egy nagy része kiesett mi történt, de már az erdő vége felé voltunk mikor én csak úgy megcsókoltam, de viszonozta...így történt az első csókom az erdőben egy fának dőlve Brysonnal...

--emlék vége--

Az emlék hatására egyszerre voltam boldog és szomorú.El indultam kifelé. Furcsa zajt hallottam és elindultam annak irányába félelmeim elfeledve.

Rosszul kezdődött szerelemDove le storie prendono vita. Scoprilo ora