37. rész

7 0 0
                                    

---Bry szemszöge---

Annyira nyugtató volt hogy csak sétálgattunk. Kézenfogva. Mikor egy sikátorhoz értünk Eric neki nyomott a falnak ami eszméletlenül felizgatott. Meg fogta a pólóm nyakát és az ajkaira húzott. Kezdtem volna irányítani a csókot de nem hagyta pedig jól tudja hogy én irányítok mindig. Még egy ideig próbálkoztam hogy hátha tudok irányítani de aztán fel adtam. Már vagy nyolc perce csókolóztunk amit élveztem nagyon is. Gecire felállt. Próbáltam kicsit hátrébb húzódni de nem vette a lapot. Majd még egy olyan két percután kicsit lihegve el vált ajkaimtól.

Én: -Eric Kibaszott Wakeham..Nem lesz jó vége az ilyen ki rohanásaidnak. -komolyan mondtam. Nem szeretem ha valaki irányítani akar egy kapcsolatban. Jó nyilván és is ezt teszem de az más. Mondjuk neki még el is nézném csak nem az utca kellős közepén. 

Eric: -Meglátjuk..-nyalt végig nyakamon ami kibaszott jól esett. El lökte magát tőlem és tovább sétált én pedig teljesen le voltam fagyva. A minimum legalább leszophatna ezek után. Gyorsan kicsit rendeztem magm és a gondolataimat. Újból elővettem egy szál cigit és meg gyújtottam. - Bry! - hallotam hogy Eric kiabál és egyszerre futottam is. Megálltam Erictől pár métrre és nem értettem a helyzetet. Zavaros volt. De amint meglátak engem Eric mögött el takarták az arcukat és el futottak. Amúgy ilyen helyzetekben tudatosul bennem hogy mennyire király vagyok. 

Én:  -Ezek kik voltak? - kérdeztem mindha nem tudtam volna hogy kik ők. Az eggyik James Dougles volt. Régebben egy bandában voltunk de meg szegett egy fogadást amiből balhé lett és szerinte az miattam volt. Pedig kurvára nem. Ja meg hát mondjuk az se volt előny hogy meghúztam azt a szőke picsa barátnőjét. Bár nem értem hogy most miért van itt ez már régebben volt. Azóta ő is banda vezér meg én is de sosem volt még egymásl balhénk.

Eric: -Nem tudom...-motyogta. -Menjünk haza..- el indultunk haza és már nem is beszéltünk egymással az úton.

Otthon ki kellet ülnöm kicsit az erkélyre mert gondolkodnom kellet. Mikor haza értünk egyböl megnéztem a bicskát amit még Eric oldalából szedtem ki. Bele volt vésve James neve. Tudtam hogy egyszer vissza fogom kapni azokat amiket csináltam vele de nem gondoltam hogy majd így. Azt leszarom hogy engem bánt. Engem ki is nyírhat csak Ericet hagyja békén mert annak nem lesz jó vége. Eric ki jött az erkélyre én pedig a csuklójánál fogva az ölembe húztam. El kezdett apró csókokkal kényeztetin majd át tért a fülemre ahol ki szívta. Hagytam neki mivel nagyon szar érzésem van. Rá dőlt a mellkasamra és szinte azonnal el is aludt. Be vittem a szobába és le fektettem. Én még ki mentem egy kicsit az erkélyre és mélyen a gondolataimba merültem. Nem aludtam az este semmit. Mikor el kezdett reggeledni fel öltöztem és el sétáltam a legközelebbi dohányboltba ahol vettem jeges kávét, sima kávét meg öt energia italt. a kést azt magamnál hordtam hogy amikor el jön az ideje vissza szolgáltassam annak a cica fiúnak. Már épp haza felé tartottam mikor csörgött a telefonom. Eric volt az.

Én: -Mondjad.

Eric: -Merre vagy?...- a hangjában nagyon lehetett hallani hogy aggódik.

Én: -Lejöttem a dohányboltba, hamarosan megyek. -el kellet mosolyodnom mivel nagyon jól esett hogy így törődik velem.

Eric: -Rendben..Szia. -le tette én pedig kicsit gyorsabbra vettem a lépteimet egy jó 5 perc múlva otthon is voltam. Ő pont háttal ált a szoba ajtónak így pont meg tudtam ilyeszteni hátulról. Sípoló hangot adott ki mivel az oldalát csíptem meg. Engem pedig el kapott a röhögő görcs.-Ez csúnya volt! 

Én: -Csak, mint amennyire én vagyok. -megint jó erősen vállba csapott...pedig csak az igatat mondtam.- Mi az?

Eric: -Nem vagy csúnya, nagyon buta vagy...Azok a csodás szemeid, a hajad amibe imádok beletúrni, az ajkaid, a kipirult arcod...-annyira jól estek a szavai hogy az hihetetlen. Nem gondoltam volna hogy lesz ilyen ember aki ennyire fog szeretni.- Tökéletes vagy...-magamhoz húztam és meg öleltem.

Én: -Te vagy a tökéletes. -megcsókoltam. Ebbe a csókba is bele remegett mint a töbibe. Fel vettem a táskám.-Miért nehéz a táskám? -szúrósan néztem rá mivel nekem sosincs felszerelésem és ezután sem terveztem hogy lesz.

Eric: -Mhm..Nem tudom..-vigyorgott pimaszul.

Én: -Ahhha...-megforgattam a szemeim és ő pedig csak felnevetett.

Másfél óra buszozás után oda értünk végre. Az úton sokat kérdeztem arról hogy kik verték meg őt de szinte semmire nem válaszolt rendesen és pedig biztos voltam bent hogy az összes kérdésemre igen volt a válasz csak nem akar balhét. Mikor be sétáltunk a folyosón minden szem minket nézett de engem nem érdekelt mivel sokszor néznek engem a suliba.

Eric: -Bry..én..én bemegyek a terembe..- motyogta Eric halakan én pedig a folyosó végére pillantottam és megláttam Jameset meg a csapatát.

Eric: -Semmi..-rázta meg a fejét.

James: -Azért a bicskám szolgáltasd vissza Ham-upipőke. -kiabálta oda az a kis fasz nekem meg valami el borult és le dobva a táskámat mentem gyors léptekkel James felé. Elő húztam a zsebemből a bicskát és az egyik kezemel a falnak szorítottam őt a másikkal pedig a nyakához tartottam a bicskát. - Jól van na nyugodj meg én a kis hercegnőtől kértm.-hirtelen mozdulattam kicsit lejebb tartottam a pengét és a vállába egy kicsit mélyeb sebet ejtettem. 

Rosszul kezdődött szerelemKde žijí příběhy. Začni objevovat