Rosszul kezdődött szerelem

22. rész

----Eric szemszöge----

Bry szemébe néztem majd apáéra. egy idő után inkább csak a cipőm orrát bámultam. Nem akartam a szemébe nézni. Kínos csend uralkodott köztünk, apáék között és az egész házban. Christina törte meg ezt a borzalmas csendet. 

Christina: -Üljünk le! -mondta majd a kanapéra ültette Bry-t ő meg leült apa mellé. Kínosan megtartva azt a bizonyos távolságot leültem mellé.- Szóval mint már tudod kicsim elég régóta vagyunk együtt Joshal és hát most jutottunk el odáig hogy..-vett egy mély levegőt és elhallgatva apámra nézett. Istenem...tudod hova fognak kilyukadni. 

Apa: -Eric...Tudom hogy még mindig fáj, hogy anyád itt hagyott minket de...de most van lehetőségünk egy új boldog családra. -apa Christinára nézett és elmosolyodott. Hát tényleg szerelmes...Nem lehetek én aki elrontja.

Christina: -Szóval annyit szeretnénk mondani, hogy össze házasodunk..Tudjuk, hogy nektek ez egy kicsit majd lehet gyors lesz mivel az esküvő két hét múlva lesz, de addig is lesz időnk kicsit össze szokni.

Én: -Apa...ide is költözünk?! -tágra nyílt szemekkel néztem apát és vártam a válaszát. Ugye nem?...Egy picit Bry felé pillantottam, ő nyugodtnak tűnt..és halvány mosoly ült a széjén. Annyira megcsókolnám, de szüleink is nagyot néznének, meg ő is. Szóval marad a fantáziámnak ez a pillanat..

Josh:- Igen fiam ha nincs ellenedre akkor már ma beköltöznénk. -Nem ronthatom el apa kedvét. Lehajtottam a fejem és motyogtam egy "jó"-t. Felpattantak Christinával és kimentek  a konyhába. Motyorásztak valamit, de nem hallottam mit. 

Én: -Kurva jó..-egy szomorú mosoly kúszott fel az arcomra. Bele gondoltam hogy mi van ha Bry nem változott meg és újra megver, mint mindig? Itthon is az lesz? -Látod még a sors is azt akarja, hogy újra megverj...-ez kicsúszott, pedig nem akartam. Rá néztem és ő pedig bele nézett a szemembe. Akkorát dobbant a szívem, hogy én sem tudtam, hogy tud ekkorát.

Bry: -Nem akarlak bántani soha többet....-Lehunyta szemeit és mikor nyúltam az arca felé hirtelen felállt. Inkább gyorsan elhúztam a kezemet. Kiment gondolom apáéknak segíteni. Közben fel fedeztem a házat és összesen 2 szoba van...Christináé és Bry-é. - Nagyszerű - gondoltam magamban, de valahol örültem is neki. [...]

Bry: -Ha akarod alszok a kanapén..-mondta miközben fel huzatoltam a takarómat. Ezt egyáltalán nem akartam.

Én: -Nem kell..Elvégre ez a te házad...-fáradt vagyok. Le akartam feküdni mikor Bry lekapta a matracról a takaróm és az ágyára "dobta". Épp a matracra huppantam és értetlenül néztem rá. 

Bry: -1. ez már a te házad is...2. ha mindketten itt alszunk akkor te alszol az ágyon. -feltápászkodtam és be feküdtem az ágyba. Annyira jó Bry illata van *.*. 
Ő lekapcsolta a villanyt és lefeküdt a matracra. Nem lehet túl kényelmes neki. 

Én: -Bry...Köszönöm, Jó éjt! -totál fülig ért a szám...szerintem lehetett hallani a hangomon. Annyira tökéletes és aranyos. Nem hagyta hogy a matracon aludjak és ahh...olyan jó lenne ha hátulról átölelne és úgy aludnánk. 
Rajta gondolkozva, mosolyogva aludtam el...

Szeretlek Bryson...